A CSÓKOSOKNAK KEDVEZŐ FÖLDPRIVATIZÁCIÓ TOLNA MEGYÉBEN IS MILLIÁRDOS ÁLLAMI BEVÉTELKIESÉST OKOZOTT – ITT A LEGÚJABB ÁNGYÁN-JELENTÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.08.11.

Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés. 

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénként a tanulmányait a 2015-2016 os földprivatizáció korrupció-gyanús gyakorlatáról.

A legújabb anyag Tolna megyéről készült, ahol Ángyán szerint az értékesített földekből legfeljebb 15,3 milliárd Ft-os árbevétele lehetett az államnak, pedig az ott dobra vert 6.789 hektár állami földterület tényleges értéke – mai, nyugat-európai átlagos földárakkal (10-35 millió Ft/ hektár) számolva – 68 – 238 milliárd forintra tehető.

Ráadásul az elárverezett állami földek több mint felét itt is nagyvállalkozói csoportok szerezték meg, pedig a “Földet a gazdáknak” program épp nem ezt szolgálta volna. A Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával készített jelentés emlékeztet: a kormányzati kommunikáció még most is “30 ezer földhöz jutott földműves”-ről beszél, de az elemzést készítő professzor számításai szerint az elárverezett terület általa eddig megvizsgált 86%-ából alig több, mint 3000 fő jutott földhöz a programban.

A földosztás Tolna megyei visszásságait feltáró anyag szerint az elkelt megyei földterület 153 nyertes árverezőhöz került, ám a földek több mint 61%-át, mintegy 4.200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 41 nyertes árverező tagja nevén mindössze 18 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg.

Míg a kormányzati kommunikáció szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik...

ITT OLVASHATÓ