Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.07.19.
„A feltétlen lojalitás, amelynek alapja a pénz, a hatalom, és a zsarolhatóság alapján rekrutálódnak az „új nemzeti burzsoázia", a tudományos és a művészeti élet, valamint az államapparátus és a közintézmények vezetői, és a politikai személyzet is. Egy ilyen kontraszelektált „elit" által vezetett ország jövője azonban kilátástalan.” – ezzel a mondattal zárta, a Hírklikk által is közölt írását Vásárhelyi Mária. A szociológus Bogdán László halála kapcsán beszélt arról: Orbán Viktornak nem az olyan emberekre van szüksége, mint a napokban elhunyt cserdi-i polgármester, hanem neki Farkas Flóriánok kellenek, a korruptak, a megvehetők, a cigányok szavazatait, ilyen-olyan módon szállítókra.
És milyen igaza van; valóban az egész politikai berendezkedésünk ezzel az attitűddel van átitatva. Szomorú példát szolgáltatott ehhez a Magyar Vívó Szövetség szombati közgyűlése is: látszólag demokratikus választáson a küldöttek – 93-51 arányban – Csampa Zsoltot választották ismét elnöküknek, a sportág kétszeres olimpiai- és világbajnokával, Szabó Bencével szemben. „Sokan becsaptak, a saját sportágamtól ez nem esett jól” – nyilatkozta Szabó a választási vereség után. Pedig ez nem először fordult vele elő. Annak idején, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki címéért szállt harcba, akkor is csalódnia kellett. Bízott benne, hogy ő nyeri el a címet, aztán mégis másként alakult. „Valami megváltozott péntektől keddig, de engem erről elfelejtettek értesíteni. Pénteken még tudtam, hogy ki fog rám szavazni; nyolcvan szavazat ígérkezett nekem, harminc a Kulcsár Krisztiánnak és ötven körül a Borkainak. A végén megfordult a dolog, valahol eltűnt ötven szavazatom, másként fogalmazva, ott ötven ember engem elárult.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.