Szerző: URFI PÉTER
2020.07.03.
Aki az elmúlt tíz évben valamennyire követte a színházpolitika alakulását, az tudhatja, hogy az Orbán-kormány megalakulása óta eltelt időszak jórészt Vidnyánszky Attila „területfoglalásának” jegyében telt. A „színházi maffia” kiközösítése miatt panaszkodó rendező erről maga mondta 2011-ben: „Túlságosan hosszú ideig volt elnyomva az egyik oldal, illetve aránytalanul kivételezett helyzetben volt a másik. Érthető, hogy nehéz lemondani a privilégiumokról a másik javára.
"Az inga átleng a másik irányba - most ezt éljük meg.”
Vidnyánszky régi sérelmeiért már bőségesen elégtételt vehetett:
- Bár 2002-ben hiába pályázott a Nemzetire (Márta Istvánnal), 2013-ban ő lett az igazgató.
- Felháborította, hogy nem kap nagydíjat a POSZT-on, de miután a társasága bevásárolta magát a színházi találkozóba, 2015-ben már ő lett a legjobb rendező és az övé lett a legjobb előadás, amely a díjak negyedét megnyerte.
- Sérelmezte, hogy nem hívják tanítani a Színművészetire (csak egy rövid kurzust tarthatott), de a másik, a kaposvári színészképzést elfoglalta, az ott tanító szakembereket eltávolította...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.