Szerző: Rezeda
2020.07.08.
„Kellemetlen, ha azt mondják nekem, irodalomtörténész vagyok. Én író vagyok, akinek témája átmenetileg az irodalomtörténet volt.” – Ezt Szerb Antal jelentette ki, és ez teszi érthetővé, miért olvassa (ha olvassa) oly elámulva az ember. Meg persze a mérhetetlen, elképzelhetetlen tudástól is, amit épp emiatt porcukorral meghintve ad elénk, hogy tömhessük magunkba. Attól, hogy Szerb Antal nem poros professzorként, hanem hajnali, játékos napsugárként vezet be minket az irodalom (egyetemes és magyar) világába, még baja nem lehet annak, aki nem olvassa. És mégis van.
Mint most például ifj. Lomnici Zoltánnak, aki a Századvég jogászaként a butaság bátorságával érzett késztetést, hogy Szerb Antalba belerúgjon, amit így abszolvált Orbán pincsije: “Az irodalomban is, azt hiszem, hogy nagyobb hangsúlyt kapott az egyetemes irodalom, a nemzetközi irodalom sok esetben, mint például a hazai. Kedvenc példám, hogy Szerb Antal világirodalmi kötete az többszörösen vastag, mint a magyar irodalomról szóló monográfiája. Számomra ez is szembeötlő volt már gimnazista koromban. És ez volt az ajánlott irodalom az irodalomórákhoz.”
Ez a Lomnici ott tart, vette a fősodort, miszerint Szerb Antal rossz, Wass Albert jó, s ha már a belbecshez fingja nincs – mi szerepel abban –, a külcsínbe köt bele, az egyik vastagabb, mint a másik, és a kötése is biztosan szebb amannak. Hogy ez a Lomnici mennyire hülye, már az is megmutatja, hogy az egyharmad terjedelembéli különbséget nevezi többszörösnek, ám, akik kijelölték Szerb Antal indexre tevésének irányát, ennél azért alaposabbak, és éppen ezért elborzasztó látni azt, hová jutottunk. A könyvégetések előszobájába, s ha ugyan fizikailag még ugyan nem, de a lelkekben már rég ez folyik.
Amikor Szerb Antal pályázott a magyar irodalom történetének megírására, azt is a előadta folyamodványban, hogyan tekint anyagára: „Meg kell változtatnunk a csillagos égbolt rendjét az irodalomban. A régiek úgy szemlélték a világot, hogy Magyarország volt a világ közepe, és a többi ország csak arra való volt, hogy Magyarország más-voltához az ellentétet szolgáltassa. Az ő előadásukban a legfőbb szerep annak jutott, hogy miben különbözik Magyarország Európától – mi azt mutatjuk meg, hogy miben hasonlít hozzá.” – Akkori és mai borgőzös fasiszta szemmel ennél nagyobb bűn nem lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.