SZÁZEZREK LAKHATÁSA VAN VESZÉLYBEN: ÍGY ADÓSODNAK EL A MAGYAR HÁZTARTÁSOK

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.07.03.

Aki aktívan követi a híreket, valószínűleg belefutott a múlt hét második felében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb elemzésének beharangozójába, amiből az derült ki, hogy 2008 és 2017 között Magyarországon 908 ezer fővel csökkent a szegénységben élők száma, vagyis meglátásuk szerint „eredményes volt a szegénységi küszöb alatt élők felemelése érdekében kidolgozott stratégiák végrehajtása 2010 és 2018 között”.

Azt egyelőre a teljes elemzés hiányában nem tudni, hogy pontosan kiket tekint az ÁSZ szegénységben élőknek, és mire alapozza a győzelmi jelentés számadatait. Annyit azért elárultak:

„a szegénységben élők számának és arányának 2010 és 2018 között bekövetkezett számottevő csökkenése elsősorban annak volt köszönhető, hogy a foglalkoztatás jelentősen bővült, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliség csökkent.”

Mindez jól hangzik természetesen (bár vélhetően a foglalkoztatás bővülése például a közmunkaprogramnak „köszönhetően” valósult meg, amiről tudjuk, hogy egyáltalán nem tekinthető sikertörténetnek). De érdemes felidézni azt is, hogy a szomorú számok kendőzésének egyik eszköze a statisztikák megbuherálása: emlékezzünk vissza, hogy törölte el a KSH a létminimum-számítást. Elvégezte helyettük azóta évről évre a Policy Agenda (PA), és ha már az ÁSZ szerint 2018-ra sikerült több mint 900 ezer fővel csökkenteni a szegénységben élők számát, álljon itt még egy adat, ezúttal a PA-tól:

2018-ban az emberek 30 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek összjövedelme nem érte el a létminimumot.

És ha már szóba kerültek a háztartások: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-es adatai szerint 2018 végén több mint 110 000 bedőlt jelzáloghitel volt, és további 210 000 jelzáloghitelről jelezték a bankok, hogy gondok adódhatnak a törlesztésükkel.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is százezrek lakhatása van veszélyben – állapítja meg a Periféria Központ legújabb tanulmánya.

A háztartások eladósodása Magyarországon című kötet elsősorban a lakhatási körülmények és az eladósodás közötti összefüggésekre világít rá. Fontos erénye, hogy történeti kontextusba helyezve mutatja be, miként befolyásolják a gazdasági folyamatok a lakhatást, emellett végigveszi azt is, hogy a hitelek elterjedésével és az energiaárak emelkedésével miként vált az elmúlt bő évtizedben egyre szűkösebbé a háztartások mozgástere...

ITT OLVASHATÓ