SEBŐK MIKLÓS: ORBÁNÉK A VÁLSÁGKEZELÉSKOR INGYENEBÉDET ADTAK A NAGYVÁLLALKOZÓKNAK

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.07.13.

„Nagy válság idején a világ minden országában pénzt osztanak az emberek között” – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Sebők Miklós. A közgazdász-politikatudós szerint bár a magyar kormány nem ezt tette, válságkezelésének volt egy jó, egy rossz és egy csúf oldala. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a hotelek felújítására kiosztott tízmilliárdok. Szerinte ugyanis akkor lehet profitábilis vállalkozásoknak állami támogatást adni nem kölcsön vagy garancia formájában, ha ehhez nagyon súlyos feltételek kapcsolódnak, például a munkahelyek megtartásának követelménye. A kutató beszélt arról is, milyen következményei lehetnek Donald Trump esetleges, illetve Angela Merkel biztos távozásának, azaz mi hozhat drámai fordulatot az Orbán-rendszer fejlődésében.

Amikor a pénzügyi mentőcsomagok ingyenebédét osztják, jó lenne, ha azoknak is jutna, akiknek a válságmentes hétköznapokon is csak nehezen telik meleg ételre – írta a 24.hu-n március elején, a koronaválság előtt megjelent cikkében. Jutott nekik meleg étel?

Nem elég.

Mennyi az elég?

Ezt ahhoz lehet mérni, hogy más országokban hogyan szervezték meg a válságkezelést, hogyan osztották el a rendelkezésre álló erőforrásokat. Azt lehet mondani, hogy a magyar válságkezelés nem csupán lassabb volt, mint a környező országokban látott beavatkozások, de nagyságrendje is kisebb volt. Hogy példát is említsek: Szlovéniában már március elején GDP százalékpontos mértékben jelentettek be intézkedéseket, miközben idehaza ez csak a hónap végére valósult meg. Szlovákiában két lépésben, márciusban és áprilisban a GDP 9 százalékának megfelelő összeget költöttek el. Ha ezt magyar számokra fordítjuk le: a GDP-nk nominálisan nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint, azaz a GDP egy százalékpontjának 400 milliárd forint felel meg. Az eredetileg felhasználni tervezett országvédelmi alap nagyjából ekkora, 378 milliárd volt. Ez egy kilencede annak, amivel Szlovákia indította a vírus első hónapját. Ezután itthon is felgyorsultak az események, bevezették a járvány elleni védekezési, valamint a gazdaságvédelmi alapot, így már ezermilliárdos nagyságrendről beszélhettünk. Ám ezen belül az új pénz, amit a költségvetés saját hiányának növelésével vagy adóemeléssel biztosított volna a lakosság és a vállalatok számára, minimális volt.

Összességében azt lehet mondani, hogy a válságkezelésre szánt, ezen belül nem egészségügyi célra költött összeg nagysága majdnem minden fejlett országtól elmarad. Az Egyesült Államokban a GDP 10 százalékát költötték a válságkezelésnek egyetlen ütemére...

ITT OLVASHATÓ