Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.07.26.
A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart, a folyamatnak vannak jól látható, illetve szándékosan elrejtett elemei. A baj sokkal nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli.
Most, hogy négynapi tanácskozás után megállapodás született az uniós tagállamok vezetőinek csúcsértekezletén, érdemes ismét tisztázni az oly sokszor emlegetett jogállamiság fogalmát. Nem kell megijedni, nem olyan bonyolult ez.A jogállamiság legegyszerűbben azt jelenti, hogy a közhatalom felett (is) a jog uralma áll.Ennek biztosításához az kell, hogy egy államban önálló és független hatalmi ágak – törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróság) és végrehajtó (kormány) – egymástól elválasztva, egymás fékeként és ellensúlyaként működjenek. Ez garantálja (garantálná), hogy a törvények és a bíróság előtt minden ember egyenlő, és hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak (állhatnának) a jog felett. Hogy ez mennyire régi igazság, azt az ókori görög filozófus, Platón egyetlen mondata is jelzi:
"abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni".
A bíróságok ellen indított kormányzati hadjárat történetében nem akarnék – persze nem is tudnék – Platónig visszamenni, elég lesz az utóbbi évek néhány eseményének felidézése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.