Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.07.04.
A születéskor bejegyzett nemet Magyarországon hivatalos eljárásban már nem lehet megváltoztatni. Erről is döntött az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend idején elsőként elfogadott törvényben. A kormánypárti többség a veszélyhelyzet alatt még egy „genderellenes” szavazást tartott: elutasították a családi erőszak ellen megkötött Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Ennek ellenére az állam által létrehozott és finanszírozott „civil” szervezet, az Alapjogokért Központ június derekán még aláírásgyűjtésbe is kezdett az egyezmény ellen. A nemi kisebbségek elleni hadviselésről a hazai genderkutatás megalapítóját és doyenjét, Hadas Miklóst kérdeztük.
Nem érzi magát magányosnak a genderkutatásban? Megszoktuk, hogy ezzel a tudománnyal elsősorban nők foglalkoznak.
Magyarországon megszoktuk. Ám amit itthon természetesnek tartunk, az gyakran nem tükrözi a világtrendeket. Ebben az esetben sem. Az új évezredben egyre jellemzőbb, hogy a társadalmi nemek kutatásával nemcsak nők, hanem férfiak is foglalkoznak, és egyre aktívabbak a nemzetközi konferenciákon. Az is természetes, hogy nők is kutatják a férfiasság kategóriájának változásait, hiszen a női élet sajátosságaival sem lehet érdemben úgy foglalkozni, hogy kihagynánk a képből a férfiakat. Magyarországon azonban valóban az jellemző, hogy a társadalmi nemeket főleg nők kutatják, és vizsgálatuk tárgya elsősorban még ma is – teljes joggal – az, hogyan nyomják el a nőket az élet különböző területein.
A hazai közpolitika egyik furcsa fejleménye volt, hogy a veszélyhelyzetben a kormány teljhatalmat szavaztatott meg magának, majd a fideszes parlamenti kétharmad a születési nem adminisztratív megváltoztatásának tilalmáról döntött. Ön érti, hogy ez miért volt olyan sürgős?
Vélelmezem, hogy az előre megtervezett menetrendet követték. Ez a jogszabály a járvány nélkül is része lehetett annak a programnak, amellyel megpróbálják visszaforgatni az idő kerekét. Arra tesznek kísérletet, hogy itthon visszavegyék azokat az eredményeket, amelyeket a nemi kisebbségek mozgalmai a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől kezdve világszerte elértek az egyenlőségük kivívásáért folytatott küzdelemben. A magyar kormánypártok a genderkutatás és az úgynevezett LMBTQI-mozgalom elleni hadviselés zászlóvivői lettek. Álláspontjuk valójában nemcsak a kortárs trendeknek, hanem az orvostudomány eredményeinek is ellentmond, amikor a születéskor bejegyzett nemet próbálják életfogytiglani ítéletté változtatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.