Szerző: PORTFOLIO
2020.07.03.
Sokáig csak találgatni lehetett, hogy Magyarországon miért olyan magas a koronavírus nyers halálozási rátája. A 14%-os aránnyal ugyanis bekerültünk a legrosszabbul teljesítő országok közé. Az országos mérés adatai alapján azonban kiderült, amit eddig is gondoltunk: hazánkban nagyon sok koronavírusos eset maradt rejtve a hatóságok elől, és a halálozási ráta igazából nem is magas. Bemutatjuk azt is, hogy valójában mekkora lehetett a járvány hazánkban.
Nagyon különösek voltak a magyar adatok
Azt mindenki sejtette, hogy Magyarországon nagyon kevés koronavírusos beteget diagnosztizálnak. Vagyis, igazából sokkal több koronavírusos eset lehet/lehetett hazánkban, mint ahogy azt a hivatalos adatok mutatják/mutatták. Nem egyedi jelenségről van szó, minden országban kevesebb beteget diagnosztizálnak, mint amennyien valójában átesnek a víruson, hiszen sokszor tünetszegény a betegség, de azért azt lehetett sejteni, hogy Magyarország kifejezetten rosszul áll a betegek detektálásában.
Ezt lehetett gondolni abból is, hogy a nyers halálozási ráta folyamatosan emelkedett nálunk, és végül olyan magas szintre került (14%), mint a túlterhelt egészségügyi rendszerű országokban, ahol nem jutott megfelelő orvosi ellátás minden egyes betegnek. Nálunk azonban erről egyáltalán nem volt szó, a kórházakban minden koronavírusos beteget el tudtak látni. Vagyis, azok közül persze, akiket diagnosztizáltak.
Mindez Magyarországot teljesen egyedi helyzetbe hozta a világon májusra: viszonylag alacsony esetszám mellett kiemelkedően magas halálozási ráta. (A kép azóta annyival változott, hogy Jemen felzárkózott hozzánk, és már nálunk is sokkal kedvezőtlenebb adatokat produkál.) Ezt a helyzetet mutatta be a május végi cikkünk is, ahol rámutattunk, hogy az országok döntő többségében a koronavírusos betegek közül arányaiban sokkal többet talál meg a járványügy, mint nálunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.