HUSZÁRVÁGÁSSAL KEDVETLENÍTENÉK EL A KATÁZTATÓKAT, DE ENNEK SOKAN NEM ÖRÜLNEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.07.07.

Eleinte tényleg lehetett fehérítő hatása a 2013-ban bevezetett kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata)*, de mára inkább ezzel élnek vissza. Bizonyos iparágakban olyan elterjedt gyakorlattá vált ez az adózási forma – ahelyett, hogy létrehoznának egy járulékfizető munkahelyet -, hogy az már igazságtalan versenyelőnybe hozza az ezzel trükköző cégeket. Arról nem is beszélve, hogy már a költségvetésnek is elkezdett hiányozni a katáztatás miatt kieső adóbevétel.

A kata szabályainak szigorításáról egy ideje beszélnek már, de az év elején a Pénzügyminisztérium még csak azt kommunikálta, hogy a szigorúbb ellenőrzések várhatóak. Nemrég azonban a kormány benyújtotta, majd gyorsan meg is szavaztatta azt a módosító javaslatot, aminek a legfontosabb része, hogy ha egy cég egy kisadózó vállalkozásnak egy éven belül 3 millió forint értéken felüli bevételt termel, akkor a 3 millió feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.

A szabályozói szándék itt egyértelműen az lenne, hogy a cégeknek kevésbé érje meg a bújtatott foglalkoztatás, az azonban már most sem teljesen egyértelmű, hogy ez a szabályváltoztatás milyen hatékonysággal tudja majd foglalkoztatotti státuszhoz segíteni az eddigi kényszervállalkozókat.

Már a költségvetési radarra is felkerült a trükközés

Az állam oldaláról nézve elég egyértelmű a helyzet: a Pénzügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy a kisadózóknak már egy olyan nagy része alkalmazott valójában, hogy ez jelentős adó- és járulékkiesést okoz. Ezt alátámasztja a Pénzügyminisztérium elemzése is, amiből Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár március elején azt emelte ki, hogy amíg 2013-ban, az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott a vállalkozás elkezdése előtt, ez az arány 2018 végén már a katázók harmadára volt igaz.

Ez akkor nagyjából 100 ezer katás vállalkozást jelentett, ami ugyanezzel az aránnyal számolva 125 ezer potenciális kényszervállalkozót jelentett 2019 végén. Ettől függetlenül persze biztosan voltak olyanok, akik ténylegesen a vállalkozói státuszért hagyták ott a munkahelyüket, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, nem tűnik túl realisztikusnak, hogy ennyire rövid idő alatt ennyit nőjön a vállalkozói kedv az országban...

ITT OLVASHATÓ