HITELES SZTÁROK – AMI A KÉPERNYŐN LÁTHATÓ, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.07.27.

Igazán felemelő, amikor figyelnek az emberre. Ezt az érzést sokan átélhették az utóbbi évtizedekben olyanok, akik ugyan a saját területükön ismertek és elismertek voltak, ám bekerültek tévéműsorokba, amelyek országos népszerűséget hoztak számukra. És áttételesen – valamint szűkebb körben – ugyanez érvényes sorozatunkra, a Világvevőre is. Korábban soha annyi hozzászólást nem kaptam, mint a három hete megjelent Szép idők című cikkemre. Abban ugyanis – Bálint gazda halála kapcsán – azokról az egyéniségekről írtam, akik a tévézés hőskorában tűntek fel és vonzották a nézőket. Kritikusaim azt kifogásolták, hogy miért nem írtam másokról is, hasonlóan kiváló szakemberekről, akik szintén villogtak a képernyőn. Mentségemre csak annyi szolgál, hogy abban a cikkben valóban csak az első időszakban, az ötvenes-hatvanas években feltűnt embereket említettem meg. Egyébként pedig terjedelmi korlátok is vannak.

Ám most, közkívánatra, folytatom a felsorolást. De persze annyian lennének, akikről meg kellene emlékezni, hogy kénytelen voltam a listájukat rögtön két részre is bontani. Ezúttal tehát olyan személyiségekről olvashatnak, akik ugyan nem voltak tévések, de tulajdonképpen rokon területeken tevékenykedtek. Később kerülnek majd sorra az igazi tudósok, akiket pont emiatt kértek fel szereplésre, és aztán kiderült, hogy képernyőre termettek, valóban meg tudják szólítani az egész országot.

Első hősünk annyiban mindenképpen eltér a többiektől, hogy ő igazi tévés. Miután ugyanis elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, rögtön a Magyar Televízióban kezdett dolgozni. Mint operatőr. Ráday Mihály rengeteg műsor, film és tévéjáték elkészítésében vett részt. Országos hírt mégsem ezekkel szerzett, hanem 1979-ben indult sorozatával, amelynek címe Unokáink sem fogják látni volt. A műsor harminc éven át hívta fel a figyelmet az épített örökség megőrzésének és védelmének fontosságára. Foglalkozott értékes épületek, építmények rossz kivitelezésével, pusztulásával, a különböző veszélyekkel. Ráday egész mozgalmat teremtett, városvédő egyesületeket is létrehozott. Bár a műsorát 2010-ben megszüntették, ma is sokan emlékeznek rá, különösen a remekül eltalált alcímére, amely szerint: Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. Ráday Mihály édesapja a méltán népszerű színész, Ráday Imre volt, de a család aligha hihette, hogy a fiú sikeressége egy idő után majd vetekszik az apjáéval...

ITT OLVASHATÓ