Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.03.
Ma szavazhat az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely a kizárólagos szerződések tilalmával rendezné a Magyarországon forgalmazott sörök piacát. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ,,A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás" alcímét egészítik ki olyan passzusokkal, amelyek gyakorlatilag megtiltják a kizárólagossági megállapodásokat. A tilalom nem érinti az olyan szerződést vagy jognyilatkozatot, amely a gyártó kiemelt reklámcélú megjelenítését célozza.
A mostani módosítást kezdeményező Kósa Lajos szerint azért kellett lépni, mert az önkorlátozás nem működött. A sörpiac 166 milliárd forintos teljes forgalmából 2018-ban 163 milliárd a három legnagyobb sörgyártóhoz tartozott.
Az italt árusító vendéglátó üzlet terméktípusonként legalább két különböző sör, üdítőital és természetes ásványvíz gyártó termékeit köteles értékesíteni. Ez amúgy a csapolt sörre nem vonatkozik. Pontosabban csak akkor nem, ha kisüzemi gyártóval szerződik a vendéglátó. Az új tilalmakba ütköző szerződések vagy jognyilatkozatok 2021. augusztus elsején vesztik hatályukat.
A magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának 82-95 százalékát az öt legnagyobb piaci szereplő adta – állapította meg még 2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A három legnagyobb sörgyár (Heineken, Dreher, Borsodi) a teljes forgalom 43,5-44,3 százalékát kizárólagos szerződésekkel tartotta fenn a maga számára. Így érték el, hogy sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben. A versenyhivatal azonban nem büntetett, hanem elfogadta, hogy a társaságok önként csökkentik az ilyen megállapodások mennyiségét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.