ELHERVADT A SÁRGA RÓZSA

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.07.06.

Szörényi és Bródy elhíresült demeterszilárdos képét követően -- amelyet sokan, e sorok írója is, csalódással vegyes viszolygással fogadott -- most a Válasz Online jelentetett meg velük egy "tisztázó" interjút, amely azonban csak még szomorúbbá tette a képet.

Bródy szerint -- nem fogok sokat idézni, akit valóban érdekel az ügy, az olvassa el Stumpf András interjúját már csak azért is, hogy a saját álláspontját is kialakíthassa -- a "PANKKK-program Bozóki András 'rockminisztersége' idején sok tekintetben hasonló volt. Sajnos az is elhalt egy idő után. A másik programját senki sem szokta tovább vinni. Ez a mostani stratégia mindenesetre a minőséget a lojalitás, a politikai szempont fölé helyezi. (...) számomra hiteles a törekvés."

A legkedvezőbb értelmezés szerint, amit még el tudok fogadni, csak nem értenek semmit. De az a szégyenteljes mismásolás, amellyel a 2010-et közvetlenül megelőző állapotokat analógiaként citálja Bródy, ahogy "bizalmas anyagok olvasására" kapható (mondja szinte örömmel), ahogy fanyar gúnnyal viszonyul a kritikához, Szörényi lelkesedéséről nem is beszélve -- hát, a magyarok szórakoztathatják egymást, de a sárga rózsa-halmok mögött az erkölcsi lét ugyanúgy "aczélos", mint sok-sok évtizede.

Nyilván a zenészeknek meg kell élniük valamiből. Ahhoz, hogy megnyissanak előttük arénákat, meghívják őket fesztiválokra, játssza őket a Retro rádió, manapság -- és egyre inkább -- ki kell egyezni az Orbán-rezsimmel. Legalábbis ez a közhiedelem a körükben, mert összefogni a helyzet ellen persze sose próbáltak. Nem okvetlenül várhatjuk senkitől -- még azoktól sem, akik generációkra voltak/vannak páratlan hatással --, hogy sutba dobják a megélhetés parancsát. (Jelzem, éppen az különbözteti meg kb. a nagy embereket kb. a népszerű emberektől, hogy az előbbiek mégis megteszik, de hát, ugye, ahogy mondtam, ez nem elvárás.) De azért az felvetődik, hogy az összes Bródy-szöveg ismert szintagmái, verssorai, a "klasszikusok" (túlnyomórészt a szabadságról és a rendíthetetlenségről) milyen hitelességgel fognak elhangzani ezek után a színpadokról meg a lemezekről. Ezt majd megítélik azok, akiknek a "nagy generációból" meg a fiatalabbak közül a Fonográf, az Illés meg az István, a király számítanak...

ITT OLVASHATÓ