„CSAK PÉNZSZERZÉSBŐL TARTJÁK FENN”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.07.21.

Sok helyen engedély nélküli átalakítással hoztak létre Airbnb-s lakásokat – állítja Bék Ágnes jogász, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke.

A parlament az önkormányzatokat ruházta fel azzal a joggal, hogy saját területükön megalkossák a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályait. Minek minősíti: bölcs döntésnek, vagy a kormányzati koncepció hiányának, a felelősség áthárításának?

Azt hiszem, ez volt a legészszerűbb döntés, tekintettel arra, hogy a probléma nem egyformán jelentkezik az egész országban. A helyi önkormányzatok sokkal jobban érzékelik, hogy az idegenforgalom milyen mértékben csapódik le náluk. Ha hoznának egy általános törvényt, akkor az valamennyi faluban és városban érvényes lenne. Nem jó ötlet. Hiszen még a budapesti kerületekben sem egyforma a helyzet. A belvárosi V., VI., VII. kerület – bizonyos fokig ide vehetjük a IX. kerületet, valamint egy-két budai részt – sokkal inkább érintett, mint a szélső kerületek. Több önkormányzat helyi rendeletekkel már eddig is próbálta szabályozni a szálláskiadást, feltételül szabva például, hogy ehhez a társasháznak hozzájárulását kell adnia.

Jogi, gazdasági, kulturális vagy egész egyszerűen együttélési problémáról beszélünk? 

Elsősorban együttélési problémáról. Köztudott, hogy a bulizni érkező külföldi fiatalok éjszaka hajlamosak kiabálni, hangos zenét hallgatni, szemetelni, ami a lakókat – úgymond: a normális életvitelt folytató lakástulajdonosokat – érthető módon erősen zavarja. Ráadásul a rendbontókkal szemben semmilyen intézkedést nem lehet tenni. A rendőrséget kihívják, de mire egyáltalán megszületik egy bírságolási határozat, ők már régen az országhatáron túl járnak.

Helyszíni bírság? 

Tapasztalataink szerint a rendőrök Budapesten helyszíni bírságot csak autósokkal szemben szoktak kiszabni, ami elég nagy baj egyébként. A másik gond az, hogy a szálláskiadással foglalkozó tulajdonosok csak pénzszerzésből tartják fenn ezeket a lakásokat, nekik általában nem fáj, ha a náluk megszálló vendégek zavarják a lakókat. Nem viselik szívükön a ház sorsát. Néhány helyen annyit már sikerült elérni, hogy a szálláskiadók legalább többlettakarítási költségeket vállaljanak. Hivatalosan azonban ezt nem lehet előírni számukra, csak önkéntes alapon lehet elvárni tőlük.

A KSH adatai szerint a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még a szüleivel él, míg 2005-ben ez az arány 50 százalék volt. Gondolom, ön is egyetért azzal, hogy Budapesten – és némelyik nagyvárosban – súlyos lakhatási válság van.

Így igaz, de ennek az is az oka, hogy az Airbnb-s lakásokat nem albérlőknek adták ki. Szűkült a kivehető lakások köre. Ma már a szülők is egyre kevésbé tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekük, amikor elért egy bizonyos kort, elmenjen albérletbe. Tényleg nagyon magasak az albérletárak. És persze a lakásárak is...

ITT OLVASHATÓ