Szerző: NAGY NIKOLETTA
2020.07.15.
2019 derekán egymásnak feszült a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány: utóbbi el akarta venni az akadémiai kutatóhálózatot, és az MTA-tól függetlenül finanszírozni, irányítani. Végül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter erővel vonta el az intézeteket az akadémiától, és szeptember 1-jével megalakult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ELKH főtitkárával, Szigeti Ádámmal beszélgettünk a magyar tudományos kutatás jövőjéről, az új struktúrákról és a finanszírozásról, valamint arról, mennyire fog beleszólni a politika a hazai tudományba.
Lassan egy éve alakult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ami a korábban az MTA-hoz tartozó kutatóintézeteket fogja egybe. Hogyan zajlottak az ELKH-nál az elmúlt hónapok?
A szeptemberi indulás óta teljesíteni tudtunk mindent, amit vállaltunk: működő költségvetési szervet hoztunk létre, megválasztottuk a tudományos testületeket, megvannak a vezetők, az állományt feltöltöttük, elkészültek a szervezeti és működési szabályzatok. Ilyen értelemben a fenntartóváltás teljes körűen lezárult, reméljük, augusztusban az új székházba is beköltözhetünk.
Hogy néz ki most az ELKH struktúrája?
Van egy ELKH-titkárság, ami fenntartója a tíz kutatóközpontból és öt kutatóintézetből álló hálózatnak. Ezeken kívül van egy tizenhatodik intézetünk, ez a támogatott kutatóhelyek irodája, ami egy több mint száz egyetemi kutatócsoportot összefogó adminisztratív szervezet. Az MTA–ITM tárgyalások során született egy olyan egyezség a két fél között, hogy az első évben, amíg ezek a rendszerek felállnak, amíg egy teljes elemzést el nem lehet végezni, addig egy átalakítási moratórium lép életbe, ami azt jelenti, hogy semmilyen struktúra nem fog változni. A lejárt mandátumú intézetigazgatók és a külső tanácsadó testületek szerződését is meghosszabbítottuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.