A TÖRTÉNELEM NEM A MÚLT, HANEM A JELEN, ÉS MOST LÁNGRA LOBBANTOTTA AMERIKÁT

TLDR BLOG / 444.HU
Szerző: plankog
2020.07.12.

Az amerikai feketék történetét végigkíséri, hogy egy-egy brutális gyilkosságot követő felháborodás indít el társadalmi változásokat. George Floyd halála előtt 65 évvel az ötvenes évek polgárjogi mozgalmait is egy iszonyatos gyilkosság indította be. A minneapolisi esethez hasonlóan pedig akkor is kulcsfontosságú volt, hogy az emberek a saját szemükkel látták, konkrétan mi történt.

1955-ben egy Emmett Till nevű 14 éves chicagói fekete fiú Mississippiben élő rokonaihoz látogatott. A nagyvárosi léthez szokott Till nem tudta, hogy az amerikai délen egészen más szabályok uralkodnak.

Barátaival betértek egy kisboltba a Money nevű településen, ahol épp egyedül dolgozott a 21 éves fehér eladónő, Carolyn Bryant. Hogy pontosan mi történt a boltban, az máig vitatott, de az biztos, hogy Till úgy szólt oda Bryantnek, ahogy az ötvenes évek vidéki Mississippijében elképzelhetetlen volt egy fekete fiú és egy fehér nő között. Egyes szemtanúk szerint illetlen megjegyzéseket tett, mások szerint ráfütyült, Bryant első vallomása szerint pedig meg is fogta őt.

Néhány nappal később a nő férje, Roy Bryant egy rokonával együtt felfegyverkezve megkereste Tillt. Elrabolták a fiút, összeverték és megcsonkították, végül fejbe lőtték és a folyóba dobták. Amikor megtalálták a holttestet, alig lehetett azonosítani. A helyi hatóságok szerették volna, ha az ügy gyorsan véget ér, és a fiút hamar eltemetik. Till anyja nem hagyta ezt. Kiharcolta, hogy a holttestet szállítsák haza Chicagóba. Eddigre országos nyilvánosságot kapott az ügy, a temetésen tízezrek vettek része. Az anya pedig úgy döntött, legyen nyitott Till koporsója, hogy mindenki lássa, mit műveltek vele. A képek bejárták Amerikát. A sztori addigra ismert volt, de egészen más volt látni a tizenéves fiú felismerhetetlenségig eltorzított holttestét. Éppen, ahogy egészen más volt látni a videót George Floyd haláláról, mint elolvasni az először megjelent, száraz rendőrségi hírt arról, hogy „egy férfi meghalt intézkedés közben”.

A két férfit a csak fehérekből álló esküdtszék nem találta bűnösnek. Egy évvel később, 1956-ban a Look magazin több ezer dollárt fizetett a tetteseknek egy interjúért – ebben pedig elismerték, hogy ők ölték meg a fiút, tudva, hogy még egyszer ugyanazért nem lehet perbe fogni őket. Carolyn Bryant évtizedekkel később bevallotta, hogy vallomásának azt a részét csak kitalálta, hogy a fiú megfogta volna.

A társadalmi változásokat viszont nem lehetett megállítani. Az elemi felháborodás a polgárjogi mozgalom egyik legfontosabb felhajtóereje lett. Ez volt az a mozgalom, ami a következő tíz évben a szegregált buszok bojkottálásán, Martin Luther King híres beszédein, a selmai meneteken és sok más akción keresztül, egyre nagyobb tömegeket megnyerve kiharcolta a törvényi szegregáció végét...