Szerző: MÁRTON LÁSZLÓ
2020.07.25.
Néhány kérdés válasz nélkül maradt. Az első: milyen lenne a világ a felvilágosodás eszméi nélkül? Milyen lenne Európa arca, ha az alkotmányos monarchia helyett a királyok-királynők ma is isten kegyelméből uralkodnának? Hol tartanának a tudományok, ha a kutatás-oktatás kereteit a Vatikán határozná meg?
A Magyar Nemzetben a trianoni szerződés századik évfordulójának alkalmával cikksorozat jelent meg a szabadkőművesség állítólagos szerepéről. Talán észszerűbb lett volna, ha mondandóm a Magyar Nemzet hasábjaira került volna, de erre nem adtak lehetőséget. Mivel a támadásokat és rágalmakat Romsics Ignácnak a Népszavában megjelent két írása (Trianon okairól – 2020.01.04. illetve 1920. június 4. – 2020.06.06.) váltotta ki, indokolt, hogy ezekre a Népszava adjon választ.
A Magyar Nemzetben a trianoni szerződés századik évfordulójának alkalmával cikksorozat jelent meg a szabadkőművesség állítólagos szerepéről. Talán észszerűbb lett volna, ha mondandóm a Magyar Nemzet hasábjaira került volna, de erre nem adtak lehetőséget. Mivel a támadásokat és rágalmakat Romsics Ignácnak a Népszavában megjelent két írása (Trianon okairól – 2020.01.04. illetve 1920. június 4. – 2020.06.06.) váltotta ki, indokolt, hogy ezekre a Népszava adjon választ.
Félreértéseket eloszlatandó: nem hasonlítom magam se Romsics akadémikushoz, aki egyáltalán nem szorul védelemre, se a vitában megszólaló Ungváry Krisztián és Karsai László történészekhez. Bár végzettségem szerint magamat akár történésznek minősíthetném, de három publikációval a nevetségességet kockáztatnám. Hogy mégis „bátorkodom”, arra jó okom, hogy ötven éve szabadkőműves vagyok, meglehetős rálátással mind a magyar, mind a francia szabadkőművesség történetére. Azt sem állítom, hogy valamilyen témáról csak az arra szakosodottak tudósok értekezhetnek – de mégsem árt, ha a vádaskodók legalább elemi ismeretekkel rendelkeznek.
A Magyar Nemzetben két nagyhangú senki – sajnálom, de enyhébb jelzőt nem találok – Romsics Ignácnak esik, mert „meseszerű és felelősségáthárító magyarázat”-ként jellemzi az összeesküvés-elméletet, „melynek szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek”. A Trianont eredményező összeesküvés meséjét Raffay Ernő, történész végzettségű, nyugalmazott egyetemi tanár terjeszti. Bármennyire avítt és groteszk Raffay úr koncepciója, a Magyar Nemzetben ágáló támogatóknál többet érdemel. Megkockáztatnám, hogy ha ilyen barátai vannak, nincs szüksége ellenségekre…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.