Szerző: CSERI PÉTER
2020.06.05.
Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást – nyilatkozta a 24.hu-nak Zahorán Csaba történész. Cikksorozatunk újabb részében arról beszélgettünk a MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagjával, miként alakult az elmúlt száz évben a békeszerződés emlékezetpolitikája.
Száz év után vajon hányféle Trianon-kép él a magyar társadalomban?
Nagyon sok Trianon-narratíva él egymás mellett a társadalom különböző szegmenseiben. Még a történészek között is számos értelmezés verseng egymással. És persze a pártoknak is komoly referenciapont lett Trianon, kihasználták a helyzetet, hogy a rendszerváltás óta ez ismét nem tabutéma. Azáltal, ha egy politikai erő meghatározza a viszonyát Trianonhoz, egy sor más értékpreferenciát is világossá tesz.
Nem baj, ha ennyiféle értelmezés kering egy történelmi traumáról?
A Trianon-kép sokszínűsége természetes jelenség. Kétségtelenül vannak olyan ideológiai irányzatok, amelyeknek a követőit zavarba ejti a sokszínűség, az, hogy ugyanarról a kérdésről többféle narratíva is létezhet. Ettől függetlenül egy nemzeti közösségnek szüksége van egy minimális konszenzusra a legfontosabb történelmi eseményekkel, adott esetben traumákkal kapcsolatban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.