Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.18.
Amerikai orbánizmus?
Barack Obama demokrata elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Ben Rhodes Orbán Viktor példáján keresztül mutatja be a The Atlantic folyóiratban, hogyan vezet az út a demokráciától az autokráciáig, ami előtt Amerika is áll, amennyiben Donald Trump republikánus elnököt újraválasztják novemberben. Nemcsak a politikai berendezkedése, de kultúrája is az Orbán által megteremtett rendszerhez hasonlíthat. A 2014-es, az illiberális demokráciát megalapozó tusványosi beszédtől az erős kezű, autokratikus vezető által irányított nacionalizmusig eljutva a szerző összegzi: Orbán Viktor úgy döntött, a nemzet identitásának az ő identitásával kell megegyeznie, és hosszú finomhangolás eredményeképpen a demokratikus intézményeket a maga képére formálta. Gazdaggá tette a „haverjait”, és az így létrejött üzleti elit finanszírozza és tartja fenn a rendszerét. A Fidesz külpolitikáját egykor meghatározó oroszellenesség pedig Putyin-imádatba fordult, ami hozta magával a korrupciót is. Az amerikai republikánus párt is hasonló ösvényt tapos a 2008-as válság óta, saját meggazdagodásával törődve csak az újraválasztásra hajt, politikájának meghatározó jegye a bíróságok feltöltése saját emberekkel, a Fox News-birodalmon keresztül minden médiaműfajt igyekszik uralni, és oldódik oroszellenessége is. Orbán modellje alapján Trumpék is kialakították a „mi és ők” ellentétét, elértéktelenítik a demokratikus intézményrendszert, ellenfeleik után nyomoznak és lejáratják őket, gyakorlatilag a kongresszusi ellenőrzés megszűnt az elnöki rendszer felett. Legalábbis a republikánusok részéről. Ahogy Orbán harmadik megválasztásához is elég volt kevesebb, mint a szavazatok fele, úgy Trumpot is megválaszthatják hasonló szabályok szerint. A cikk szerint elég egyértelmű, hogy Trump második terminusa Orbánét másolja. Hacsak a szavazók nem látják úgy, hogy se Trump, se Orbán nem tudta kezelni a jelenlegi válságot, és még sötétebb jövő vár rájuk. A cikkben magyar jogvédőket, független újságírókat is megszólaltatnak.
Veszélyhelyzet, egészségügyi válsághelyzet
A veszélyhelyzet megszüntetéséről született jogszabály csak optikai csalódás, vélik Orbán kritikusai, mert egészségügyi válsághelyzetben ugyanúgy lehet rendeleti kormányzással igazgatni az országot, és az is hat hónapos átmeneti időszak után korlátlan ideig kiterjeszthető – elemzi a helyzetet civil érdekvédőkkel az EUobserver. A másik oldalt is „megszólaltatja” az írás, hisz Orbánék szerint hisztériakeltés és összehangolt politikai kampány folyt a kormány ellen. Úgyhogy itt az ideje a bocsánatkérésnek, mert mégiscsak véget vetett a miniszterelnök a különleges jogrendnek. A cikk emlékeztet, hogy az Európai Bizottság ugyan valóban nem indított vizsgálatot az elfogadott jogszabály miatt, de ezzel kapcsolatos aggályait minduntalan hangoztatta. Ami egyben figyelmeztetés is volt Orbánék számára. Orbán még levelet is írt az Európai Néppártnak, támadásukat aljasnak és cinikusnak tekintve. Csaknem száz intézkedést hozott a kormány a pandémia válságos időszakában, amelyek többsége változatlan marad.
A közel-keleti The National azt írja: kritikusai szerint az orbáni veszélyhelyzeti kormányzás precedenst teremtett mások számára abból a szempontból, hogy egy migránsellenes és muszlimellenes kormányfő miként képes korlátozni az emberek szabadságát. A cikk arra helyezi a hangsúlyt, hogy amint elfogadták az új törvényt, az rögtön az uniós górcső alá is került: vajon folytatódik a demokrácia lebontása? Hisz 13 tagállam már márciusban felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatos aggályára. A cikk azzal zárul, hogy az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a koronavírus-fertőzöttek és a betegségben elhunytak száma az uniós országokhoz, különösen nyugatiakhoz képest sokkal alacsonyabb.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ironizál a címben: Viszlát veszélyhelyzet – Helló egészségügyi válsághelyzet? Elég egyértelműen nyilatkoznak a jogvédők arról, hogy tulajdonképpen a hátsó lépcsőn mégiscsak a kvázi-diktatúra felé oson az Orbán-kormány.
A Deutsche Welle is ezen a vonalon megy tovább. Azt írja: rendkívüli helyzet után és rendkívüli helyzet előtt. Illetve egyik veszélyhelyzetből megy a másikba át a kormány.
Hol van válságban a demokrácia?
Az orosz Gazéta a maga demokráciaindexét állította össze, és ebben megállapítja, hogy jelenleg a nyugati demokráciák lakosságának 43 százaléka gondolja úgy, nem él demokráciában. Erre az orosz listára meglepetésszerűen felkerült Olaszország, Franciaország, de még az Egyesült Államok is. Az antidemokratikus országok között Magyarország is szégyenlistán: a magyaroknál és a lengyeleknél is a lakosság 64 százaléka nem érzékeli a demokráciát, míg a spanyoloknál 52 százalék, akárcsak az amerikaiaknál. Utóbbiakat a németek és az osztrákok, de még a dánok is élesen bírálják. Az orosz elemzés szerint ide jutott a világ, hogy európaiak bírálják az amerikai demokráciát, illetve annak leépítését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.