TÍZ SVÁJCI TABU, AMIT SOHA NE SZEGJ MEG

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.06.03.

Ha van ország, amivel kapcsolatban sokszínűsége miatt nehéz általánosítani, az Svájc: több nyelv, több kultúra és akkor még nem beszéltünk a város-vidék, fiatal-idős különbségekről. Mégis akadnak olyan dolgok, melyeket Svájcba költözve vagy akár csak oda látogatva érdemes szem előtt tartanunk.

1. Csitt, csak csendben

Vannak országok, ahol senkinek a szemöldöke sem emelkedik meg, ha valaki például hangosan beszélget a mobilján a kávézóban vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön.

Svájc nem az az ország, ott nem nézik ezt jó szemmel. A legjobb, amit tehetünk az, hogy alkalmazkodunk a körülöttünk zajló többi társalgás hangerejéhez – azzal biztosan nem lövünk mellé.

2. Csak semmi bizalmaskodás

A svájciak kifejezetten hivatalosak tudnak lenni. A keresztnév a legtöbb helyen és helyzetben kifejezetten tabunak számít, nem csak az üzleti életben, de például az orvosnál vagy a munkahelyen is, mi több, a címek felemlegetését is elvárják.

Nekünk, magyaroknak ez nyilván kisebb kultúrsokk, mint mondjuk egy angolszász környezetből érkező határátkelőnek, aki ezt jóval meghökkentőbbnek tarthatja.

3. A formális és informális közti különbség

Ez a pont némiképp kapcsolódik az előzőhöz, különösen azért érdekes, mert a magyarhoz hasonlóan a németben, franciában és olaszban is van tegeződés és magázódás (szemben például az angollal, ahol a tegezést leginkább a keresztnév használata jelzi).

Nagyon figyelni kell arra, hogy lehetőleg senkit se tegezzünk le elsőre (igaz ez az éttermekben, bárokban, üzletekben egyaránt – márpedig Magyarországon is egyre jobban háttérbe szorul a magázódás). Ez alól kivételt talán csak a nagyobb városok fiatalsága jelent, akik ezt már kevésbé veszik szigorúan. Az idősebbek azonban könnyen a tiszteletlenség jelének vehetik.

4. Túlzott kitárulkozás

Svácjban szó szerint veszik azt, hogy a magánélet mindenkinek a magánügye, különösen igaz ez a munkahelyen. Legalább annyira tabu túl sok részletet megosztani a saját életünkről, mint sokat kérdezősködni.

Nyilván alakulhatnak úgy beszélgetések, hogy a magánéletre, családra terelődik a szó, akkor semmi gond, egyébként jobban járunk, ha maradunk az időjárásnál és a sportnál.

Magyarként furcsa lehet, de egy svájci munkahelyen a politika is általában tabunak számít, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy valakihez egészen közeli kapcsolatban vagyunk.

5. Pénzügyek

Svájc nem kivétel abban sem, hogy nem illik másnak a zsebében turkálni, és arról sem beszélni, hogy mi mennyit keresünk. (Egyébként személy szerint mindig meglepődöm azon, hogy ez egyáltalán miért kérdés – senkinek semmi köze hozzá.)

Nyilván nem ebbe a csoportba tartoznak (sőt!) az olyan alapkérdések, mint hogy mennyibe kerülnek bizonyos alapvető élelmiszerek, termékek, min és hogyan lehet a legtöbbet spórolni – olyannyira nem, hogy ezek a svájci mindennapok fontos részét képezik.

ITT OLVASHATÓ