Szerző: SZALAI ANNA
2020.06.02.
Futballstadion-léptékben mérve is hatalmas területek hevernek parlagon Budapesten. A fővárosi önkormányzat négy évvel ezelőtt készítette el első barnamezős kataszterét. Akkor 417 területet, összesen 3863 telket soroltak ide. A katasztert 2017-ben és 2018-ban is felülvizsgálták és kihúzták a lajstromból az időközben fejlődésnek indult zónákat.
Így is maradt összesen 2945 hektár, azaz több, mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep, régi vasúti üzem és bánya. A városszövetbe ékelődött alulhasznosított ingatlanok jelentős ingatlanfejlesztési potenciállal bírnak. Az elmúlt években megindult ezeknek a területeknek a funkcióváltása - lásd Graphisoft Park, Bálna, lakóparkok, Corvin-Szigony projekt –, de a zöme maradt olyan, amilyen volt.
A rozsdaövezetek rehabilitációja ugyanis meglehetősen költséges mulatság. A nagyobb egybefüggő ipari, közlekedési, katonai funkciójú rozsdaövezetek elsődlegesen az egykori városperemen alakultak ki. Hasznosításukat a pénzhiány és a kaotikus tulajdonviszonyok mellett a merev építési és műemléki szabályozás, valamint a kármentesítés magas költsége is akadályozza.
A főváros 2016-ban csupán a rehabilitáció előkészítését 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse is lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.