Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.16.
Politico
A legfrissebb felmérés szerint Magyarországon csupán az emberek 36 százaléka gondolja úgy, hogy demokratikus a rendszer, a többség szerint több jogállamra volna szükség. Ily módon a magyarok épp, hogy csak megelőzik Nigériát és Indonéziát a részlegesen szabad államok sorában. Az adatokat a Demokrácia Észlelési Index tartalmazza, amelyet most hoztak nyilvánosságra, 53 országban végzett közvélemény kutatás, 124 ezer ember megkérdezése alapján. Ez a világ legnagyobb éves tanulmánya a demokrácia állapotáról. Azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a jogállamot, illetve hogy ehhez képest mennyire látják úgy, hogy országuk megfelel a demokratikus normáknak. Nos, a magyarok esetében 42 százalékos az eltérés azok javára, akik nagy hiányosságokat tapasztalnak a napi gyakorlat során. 62 százalék vallotta azt, hogy a kormány csupán egy kisebbség érdekeit szolgálja. 57 százalék sürget több demokráciát. Viszont 2 százalékos a többség, amikor az a kérdés, hogy az USA segíti-e a jogállamot a nemzetközi színtéren. Mellesleg nálunk 39 százalék fél attól, hogy valamely külföldi hatalom beleavatkozik a választásokba.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktornak nem kell túlzottan tartania attól, hogy a Fidesz uralta törvényhozás ma megtagadja a kérés teljesítését és nem járul hozzá a rendkívüli helyzet eltörléséhez, ugyanakkor a civil szféra arra figyelmeztet, hogy szó sincs itt semmiféle nagyvonalú lépésről, valójában szemfényvesztés zajlik. Célja, hogy egyrészt megleckéztesse mindazokat, akik azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy az önkényuralmat alakít ki, másrészt pedig Orbán igazából úgy megy, hogy jön. Három szervezet a napokban hívta fel a figyelmet, hogy még ha rá is bólint az Országgyűlés az előterjesztésre, továbbra is a kormány határozza meg, mikor ér véget a szükségállapot. De bármikor elrendelheti az egészségügyi vészhelyzetet, és annak fenntartásához már nem lesz szükség a képviselők beleegyezésére. Tehát jöhet újra a rendeleti kormányzás, ám nem lesz mögötte semmiféle demokratikus garancia. Orbán, aki módszeresen számolja fel a demokráciát, azt állítja, hogy a jogállami elvek vezérlik, amikor lemond a különleges felhatalmazásról, amely mellesleg nagy felszisszenést váltott ki a Bizottságban, hiszen a különleges jogkör gyakorlását időben nem korlátozta semmi. A miniszterelnök adunak használja a mostani gesztust és azt hangoztatja, hogy országát évek óta teljesen alaptalanul bírálják. Ám megint csak konfrontáció rajzolódik ki az EU-val, mivel a készülő nemzeti konzultáció tartalmazza, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni az országot az alaptörvény módosítására, mert azon van, hogy a kormány vegyen át migránsokat. Jourová alelnök erre úgy reagált, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött, vagyis álhír az egész felhajtás.
The New York Times
A jelentés a sajtószabadságra mért csapásként értékeli, hogy a Fülöp-szigeteken első fokon börtönbüntetésre ítéltek két újságírót, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy rágalmaztak egy üzletembert. A szigetország hatóságai szerint ez esetben köztörvényes ügyről van szó, és egyáltalán nincs veszélyben a sajtószabadság, ám civil szervezetek arra jutottak az eset elemzése kapcsán, hogy az beleillik a világtendenciába, tehát hogy egyre nagyobb a nyomás a független médiára, illetve a demokrata intézményekre Ennek igazolására a hírügynökség idézi a Freedom House legutóbbi felmérését, amely kiemeli, hogy Magyarországon Orbán Viktor immár a látszatra sem ügyel, amikor a fékekről és ellensúlyokról esik szó. Emberei átvették a sajtó javarészének ellenőrzését, és a koronavírusra hivatkozva olyan törvény született, amelynek alapján öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rémhírterjesztés címén. Azaz demokratikusan megválasztott vezetők igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat, és ez azzal függ össze, hogy a világban hanyatlik maga a demokrácia. A Riporterek Határok Nélkül úgy értékelte a manilai döntést, hogy az ottani kormány újabb lépést tette az újságírók megfélemlítésére. De tekintélyelvű rezsimek másutt is rájátszanak a megosztásra, a médiával szembeni bizalmatlanság fokozására, valamint a dezinformációra. Továbbá törvényeket hoznak a sajtó ellen. Emellett anyagi oldalról is próbálják bekeríteni az önálló tömegtájékoztatást. A sajtómunkások védelmére alakult bizottság helyettes igazgatója úgy értékelte a fejleményt, hogy látszólag demokratikus országok kihasználják a nem kellő pontossággal megfogalmazott jogszabályokat, és bűncselekménynek kiáltanak ki teljesen hétköznapi tudósításokat. Így egyre több újságíró kerül a rács mögé, mind több a korlát a sajtószabadság útjában.
Reuters
A lengyel köztévé nem egészen két héttel a választás előtt újra vastagon beszállt Duda elnök mellett a kampányba, amikor az egykor elvett zsidó vagyonok visszaadásának igen kényes kérdése kapcsán azt állította: Duda fő ellenfele, a varsói polgármester ez ügyben (is) elsősorban külföldi érdekeket szolgál. Európában annak idején Lengyelországban élt a legnagyobb zsidó közösség, ám a nácik szinte teljesen kiirtották. A túlélők és a leszármazottak a rendszerváltás óta szeretnének kárpótlást, ám a kormánypárt szerint az ország maga is a hitleri Németország áldozata volt. És így Berlin az illetékes. A televízió esti fő híradója azt állította, hogy ha győz, akkor a középjobbot képviselő Trzaskowski közpénzekből kártalanítaná a kérelmezőket, tekintet nélkül a nemzeti érdekekre. Ennek érdekében bejátszotta, hogy a politikus még öt éve azt mondta: meg kell próbálni tárgyalások útján rendezni az igényeket. Az is elhangzott, hogy a kihívó szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel. Trzaskowski pártja teljes képtelenségnek minősítette a vádakat, a jelölt pedig azt közölte, hogy ha megveri a hivatalban lévő elnököt, akkor megreformálja a köztelevíziót.
Der Standard
Bár az orosz elnök autokrata hatalmának csúcsán van, mégis előremenekül – írja szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Merthogy 2036-ig, vagyis 84 éves koráig irányítani akarja az országot, és ha nem szól közbe a koronavírus, akkor a lakosság már rég megszavazta volna az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Utána bevágott még az olajárválság, valamint a fokozódó munkanélküliség, így az exportbevételek az idén legalább 60 százalékkal zuhannak. A Számvevőszék elnöke 8 millió állástalannal számol. Egyáltalán nem mellesleg az utóbbi öt évben évente 2,5 százalékkal csökkentek a reálbérek. Az államfő népszerűsége minden eddigit alulmúl. Bár még naponta csaknem 9 ezer új megbetegedést jegyeznek fel, a nagy nyomás határára az államfő úgy határozott, hogy 8 nap múlva nagy győzelmi parádé lesz, a jövő hónap első napján pedig megtartják a népszavazást az alkotmányreformról. Igaz, a sajátos referendum kimenetele semmire sem kötelezi a hatalmat, mellesleg részvételi küszöb sincs, ám megfigyelők szerint a Kreml a közalkalmazottak mozgósításával el akarja érni, hogy legalább 50 százalék leadja a voksát. Az ellenzék attól fél, hogy a vírus miatt elrendelt korlátozások nagystílű csalásra adnak alkalmat. A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző szerint Putyin olyan, mint a végén Sztálin: attól fél, hogy ellene fordul a saját elitje. Erről talán még nincs szó, viszont a jelek szerint az elnök már nem jelenti a politikai stabilitás biztosítékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.