SZABAD SZEMMEL: ORBÁN TITKOS FEGYVERT CSINÁLT - AZ ÉV LEGSÖTÉTEBB NAPJÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.04.

Trianon századik évfordulójáról ír a nyugati sajtó.

Washington Post

Orbán Viktor titkos fegyvert csinált Trianon 100 évéből – írja a Stratégiai és Nemzetközi tanulmányok Központja elnevezésű elemző intézet európai ügyekért felelős alelnöke, aki négy éven át helyettes külügyi államtitkár volt Obama alatt. Heather Conley rámutat, hogy az új emlékmű avatása a szerződés aláírásának centenáriumán csupán a legújabb fejezet lesz a kormányfő részéről a történelem manipulálásában, amivel saját politikai programját és a hatalom megtartását szolgálja. Az persze többé-kevésbé biztos, hogy az 1. világháború után Magyarország rosszabbul járt a győztes hatalmak folytán, mint Németország. A birodalom elvesztése miatt érzett fájdalom ma is érezhető, de Orbán feltűnően ügyesen mozgósítja a nemzeti nosztalgiát. A Fidesz az utóbbi években háttérbe szorította az olyan ünnepeket, amelyek a demokratikus értékeket szorgalmazó magyarok számára fontosak. Viszont nagyon is támogatja az olyan emlékműveket, amelyeket Hitler és Mussolini egykori magyar szövetségeseinek állítanak. A leglátványosabb az, ahogyan felkarolta Horthyt, a fasiszta és antiszemita diktátort, mert az átmenetileg visszaszerezte az elvesztett területek egy részét, benne Erdéllyel. Az eltelt évtizedben Budapest felvásárolt egy sor sajtóorgánumot, hogy ellássa hírekkel a határon túli magyarokat. Nagyvonalúan pénzeli a magyar kisebbségek sportegyesületeit, iskoláit, egyházait. Az eredmény az lett, hogy egynémely magyar közösség gyakorlatilag levált jelenlegi országáról, és csak az anyaország állam kínált sajtóval és kulturális lehetőségekkel él. Ebben a tekintetben Orbán irányvonala igencsak emlékeztet arra, amit Oroszország csinál „közelkülföldön”. Ne legyen tévedés, Orbán nem tudja helyreállítani Nagy-Magyarországot, nem foglalhatja el Románia, Szlovákia vagy Nyugat-Ukrajna szóban forgó részeit. Ám destablizálja a térséget és megnehezíti az amerikai külpolitikai célok elérését, amikor próbál szorosabb kapcsolatot kiépíteni országa és az elveszett részek között. Az utóbbi két évben meggátolta, hogy magas szintű találkozók legyenek NATO- és ukrán illetékesek között. Különösen éles a feszültség napjainkban a magyar-román viszonyban. Minél inkább segíti Budapest a kemény etnikai fellépést és jelképeket, a románok annál inkább úgy érzik, hogy rá kell erősíteniük a saját nacionalizmusukra. Hogy fokozniuk kell a magyarellenes érzelmeket, amivel azután ördögi kör jön létre, és az az egész régióban csak gerjeszti az etnikai alapú nacionalizmust, valamint a sérelmi politikát. Orbán haszonelvű alapon lovagolja meg Trianont. Tudja, hogy a környező államokban élő magyar hozzák meg neki azokat a szavazatokat, amelyek révén uralmon maradhat. Ez a megközelítés valószínűleg egyre fontosabb lesz számára, mivel a Fidesz elvesztette a nagy városok ellenőrzését. Ám a cinikus törekvése, ti. hogy kiaknázza a történelmi veszteség érzését, azzal fenyeget, hogy ismét felszítja pontosan a romboló nacionalizmust, ami elvezetett az 1. világégéshez, és ezzel Magyarország birodalmi kiváltságainak elvesztéséhez.

BBCA brit közszolgálati média olyan 100 éves sebnek nevezi Trianont, amit Magyarország nem tud elfelejteni. Az elmúlt hetekben az Országház közelében lett egy új emlékmű, amely csupán tovább gyarapítja azoknak az alkotásoknak a számát, amelyeket Orbán Viktor alatt emeltek, a múlt dicsősége előtt tisztelegve. A békeszerződés okozta sérülés még napjainkban is gennyed. A miniszterelnök azt üzeni a világnak, hogy Magyarország tiszteletet érdemel, a bírálói ezezl szemben úgy látják, hogy csak még mélyebben vájkál a sebben. Annak idején Woodrow Wilson amerikai elnök meghirdette: minden nemzeti kisebbséget megillet az önrendelkezés, ám ezt a jog kizárólag a magyarokra nem vonatkozott. Az Orbán-kormány számára azonban kényes egyensúlymutatványt jelent a mostani évforduló. Hiszen szövetségre törekszik a szerbekkel, szlovákokkal, csehekkel és lengyelekkel. Azt szokta mondani, hogy Magyarország ily módon kitör a százéves magányból. Ám Románia, Ukrajna és bizonyos fokig Ausztria bizalmatlanul méregeti, amit művel. A román külügyminiszter kijelentette, hogy az utóbbi években sok olyan nyilatkozat hangzott el Budapesten, amely igencsak sértő volt Bukarest számára. Éppen Corletan javasolta, hogy legyen ünnep a mai nap Romániában. Nem érti, hogy ez miért volna lehetetlen, csak azért, mert nem szeretnének megsérteni senkit sem, miközben az ország történelmének egyik legalapvetőbb eseményéről van szó. Ugyanakkor Kovács Zoltán arról beszélt a BBC-nek, hogy a magyaroknak minden okuk megvan a büszkeségre, mert egyetlen más nemzet sem élte volna túl az elmúlt 100 évet.

Yahoo/AFP
Az egykori királyság felbomlása immár 100 éve kísérti a magyarokat, az évforduló az ország legsötétebb napjával egyenlő a nacionalista Orbán Viktor számára. Szabó Csaba Pál, a Szeged közeli Trianon Múzeum igazgatója azt mondja, hogy a nagyhatalmak igazságtalanul büntették Magyarországot, nem törődtek a következményekkel. A határokat tisztességtelenül húzták meg, figyelmen kívül hagyták, hogy etnikumokat vágtak ketté. Mint mondja, a Nyugat elárulta a magyarságot. Az állam által fenntartott kiállításon egyébként több olyan eredeti plakát is látható, amely a területi revíziót sürgeti. Habár az uniós tagság meghozta a szabad mozgás jogát a magyaroknak és legtöbb szomszédjuknak, de Trianon ügyében nemigen tudnak előrelépni. 2010 után Orbán ellentmondást nem tűrő nemzetpolitikát vezetett be, hogy újraegyesítse a nemzetet. Azóta óriási pénzeket költ a diaszpóra céljaira. A megnyitás előtt álló emlékmű kapcsán több történész is azon poénkodott, hogy annak falain több település is fel lett tüntetve, jóllehet ott sosem éltek magyarok. Válaszul egy illetékes azt közölte, hogy a kormány nem kívánja visszaforgatni a történelem keretét. Elemzők szerint Orbán előszeretete a Nagy-Magyarország nosztalgia iránt bátorítja azt az idealizált felfogást, hogy az 1. világháború előtt szívélyes volt a viszony a magyarok és az itt élő nemzetiségek között. Továbbá vonzó az ultranacionalista választók részére. És bár az utóbbi időben a miniszterelnök békülékenyebb húrokat penget a szomszédállamokkal kapcsolatban, a bírálók félnek, hogy politikája árt a térségben a kétoldalú egymüttműkodésnek és a magyar kisebbségeknek. Románia beavatkozásnak tekinti az Erdélynek adott segítséget. És bár a határon túli magyarok száma csökken, Trianon továbbra is érzelmi kérdésnek számít.

Le Figaro
Saját szétesésére emlékezik ma Magyarország. Az irredenta követelések továbbra is jelen vannak a szélsőjobbon. Gyakran lehet látni Nagy-Magyarország térképet az autók hátulján vagy az emlékboltokban. Amióta visszatért a hatalomba, Orbán ismét felmelegítette Trianon gondolatát, hogy táplálja az érzést: a nagy hatalmak igazságtalanságot követtek a magyarok ellen, illetve hogy önmagát a magyar kisebbségek védelmezőjének állítsa be. Ellenfelei azt vetik a szemére, hogy érzékeny húrokon játszik, miután egy olyan országról van szó, amely úgy tekinti magát, mint a történelem áldozatát, legyen szó Trianonról, a szocializmusról, a rendszerváltásról vagy a menekültválságról. A legújabb közvélemény kutatás azt hozta ki, hogy 85 % szerint a békeszerződés volt a nemzet legnagyobb tragédiája. És ez nem a nacionalista jobboldal örökségét jelenti. Még a liberális budapesti polgármester is meghirdette, hogy ma délután egy perces csenddel emlékezzenek az évfordulóra.

Die Welt
Eljött az idő, hogy a német uniópártok áldásukat adják a Néppártban a Fidesz kizárására, mert hatalmas veszélyt jelent az egész Európai Ház szemszögéből, hogy a CDU-CSU türelmet tanúsít egyes autoriter vezetőkkel szemben, mi több, egyenesen segíti azokat. Olyannyira, hogy Orbán Viktor a német pártszövetség kedvenc autokratájának számít. Így értékeli a helyzetet R. Daniel Kelemen, aki politológiát oktat a tengerentúli Rutgers Egyetem, valamint Christopher Wratil, a University College London tanára. A jobbboldali német újságban megjelent elemzés Merkel és Söder szemére hányja, hogy bármenyire is megrázó, ám ettől még tény: azok kettős morált alkalmaznak. Mégpedig belpolitikai megfontolásból, mert tartanak a saját választóiktól. Épp ezért nem hajlandóak semmiféle együttműködésre odahaza a szélsőjobbos-populista Alternatíva Németországért elnevezésű formációval, amint azt thrüringiai tartományi választások utáni botrány igazolta. Ugyanakkor ünnepelték, hogy tavaly von der Leyen lett a Bizottság elnöke, pedig az csakis a Fidesz jóvoltából vált lehetségessé és a magyar párt semmiben sem különbözik az AfD-től. Az uniópártok már több mint egy évtizede közösködnek a magyar kormánypárttal a néppárti berkekben és az sem számít, hogy közben a Fidesz Magyarországon módszeresen teremti meg az illiberális államot. Hiába jelölt ki számára vörös vonalakat az EPP, ő azokat megszegte, egytől egyig. Vagyis nem igaz a magyarázkodás, hogy azért kell benntartani a pártcsaládban, mert akkor csitítani tudják. A CDU-CSU nem szólalt meg, amikor a Freedom House átsorolta Magyarországot a demokráciák közül a hibrid rendszerek soraiba. De nagy hallgatás volt a válasz akkor is, amikor nemrégiben jó tucatnyi párt a magyarok eltávolítását kezdeményezte a pártszövetségen belül. Kelemen és Wratil abban látja az indokot, hogy a német kereszténydemokraták pontosan tudják: odahaza nem sok vizet zavar az orbáni kapcsolat. Bár azért csak felmerült bennük némi félelem a múlt évben az európai választási kampány során. Ez lehetett az oka, hogy megszavazták a Fidesz tagságának felfüggesztését. Ám csak kevéssé közismert, hogy az uniópártok keményen védik magyar szövetségesüket. Viszonzásul Orbán szavatolja nekik a győzelmet mind Strasbourgban, mint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. És ez így is marad mindaddig, amíg a német szavazópolgárok elfogadják ezeket az állapotokat. Pedig Orbán tagsága ügyében döntő, hogy hová áll Merkel és Söder. Ha mindkettő lefelé fordítaná a hüvelykujját, akkor meglódulhatna egy sor fegyelmi eljárás Magyarországgal szemben. Azon kívül más tekintélyelvű vezetők is láthatnák, hogy a kereszténydemokraták a másik oldalon állnak. Ám hogy menlevelet adnak a magyar miniszterelnöknek, az hatalmas károkat okoz minden nap.

EUobserver
Napjainkban heves támadások érik a háború után megfogalmazott kereszténydemokrata alapértékeket, sőt, az irányzat szép lassan elhal, és ebben nagy szerepe van a Fidesznek, amely a nacionalista szélsőjobb trójai lovának szerepét tölti be. Így látja a helyzetet a Democracy Reporting International nevő civil szervezet igazgatója, Michael Meyer-Resende, hozzátéve, hogy a szélsőség megpróbálja letaszítani trónjáról a legerősebb európai pártcsaládot. A PiS, az AfD, a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vagy a spanyol Vox, egytől egyig tagadja a kereszténydemokraták örökségét. A Fidesz azonban bonyolultabb módszert választott. Úgy tesz, mintha kerszténydemokrata volna, és bár tagságát felfüggesztették a Néppártban, támadja az irányzat alapelveit, egyben megpróbálja átírni azokat. Hatalmas anyagi segítséget kap Brüsszeltől, mégis ellenségként határozza meg az EU-t. Stratégiájának fontos része a küzdelem a képzelt ellenféllel szemben. Mozgósítja ugyanis a választókat és eltakarja a kormányzat korrupciós ügyeit. A barát-ellenség felfogás a szocializmus hagyatéka, semmi köze a nyugati politikából ismert kompromisszumkészséghez, a szabályok tiszteletben tartásához. Az ország Oroszországgal és Kínával kokettál, ám azok számára a magyarok azért érdekesek, mert az unió tagjai és be lehet őket vetni az európai egység megtörésére. A Fidesz aláássa azt a kereszténydemokrata gondolatot, hogy erősíteni kell a földrész szuverenitását és erejét, mert akkor érvényesülnek a kisebb tagok jogai is. Orbán fél a nyílt vitától és a politikai versengéstől, ezért bonyolult jogi szabályok mögé barikádozta el magát. A közmédiát a pártpropaganda eszközévé tette és közvetve ellenőrzi a kereskedelmi médiát is. A választások már nem tisztességesek, ily módon megtört a kereszténydemokrácia feltétlen elkötelezettsége a demokrácia mellett. Orbán azt állítja, hogy a kereszténydemokrácia természeténél fogva illiberális. Ám az nagyon is közel áll a liberális eszmei vonalhoz, amkor a személyes méltóságról és szabadságról van szó. Igazából a Fidesz az 5. hadoszlop feladatát tölti be a kereszténydemokrata táborban. Szakít annak legragyogóbb.háború utáni vívmányaival, és új életre igyekszik kelteni az 1945 előtti tekintélyelvű jobboldalt. Ebben az amerikai alt-right fölöttébb megosztó forgatókönyvét követi. Hogy még nem tették ki a szűrét a Néppártból, az arról árulkodik, hogy a kereszténydemokraták elbizonytalanodtak. Pedig a szélsőjobb lejáratja magát egy sor országban. A kereszténydemokráciának jobban kellene bíznia saját politikájában.

The Times
Varga Judit megerősítette, hogy Magyarország bocsánatkérést vár azoktól a külföldi személyiségektől, akik bírálták, hogy Orbán Viktor meghatározatlan időre jogot kapott a rendeleti kormányzásra, és tekintélyelvű hatalomszerzésnek minősítették a lépést. Az igazságügyi miniszter megismételte, hogy pontosan két hét múlva érvényét veszti a különleges jogkör, vagyis alaptalanok voltak a félelmek, hogy azok továbbra is hatályban maradnak és ily módon létrejön az első önkényuralom az EU-n belül. Ám mint megjegyezte, nem annyira butácska, hogy komolyan higgye, bárki meg fogja követni a magyar vezetést. Ellenzéki politikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha véget is érnek a különleges viszonyok, a demokrácia húzza a rövidebbet és ezen nem lesz könnyű változtatni. Rémhírterjesztés vádjával több mint 100 eljárás indult. Varga szerint itt félelemkeltő bűncselekményekről van szó, ezért az ilyen vizsgálatok mennek tovább. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a pártoktól elvett állami támogatásokkal, illetve a gépjárműadókkal, amelyek megvonása pedig az önkormányzatokat sújtja, Varga úgy válaszolt, hogy mindenkinek fel kell áldoznia valamit. Az tárcája is kénytelen volt feladni több tervet. A konzervatív lap hozzáteszi, hogy a miniszter szenvedélyesen védi Orbán politikáját és élesen elutasítja Brüsszel kifogásait. Úgy értékeli, hogy miközben Magyarország a járvány kellős közepén próbált a felszínen maradni a mély vízben, egyes tagállamok lapáttal még ütötték is, ahelyett, hogy segítettek volna. Ám attól óvakodik, hogy más országokat kritizáljon, mert a magyar vezetés pontosan tudja, nagyon nem jó az, ha kioktatják. Ugyanakkor szerinte a különleges jogosítványokat akkor sem újítják meg, ha netán visszatér a fertőzés.

ITT OLVASHATÓ