Szerző: Határátkelő
2020.06.16.
„Van ugye a blogon ez a felhívás, hogy miért költöznél, illetve nem költöznél haza. A haza alatt Magyarországot értve. A jelenlegit persze.
Nos, majd egy évtizedes jelenlétem a blogon sok személyes infót árult el rólam. Ezekben benne foglaltatik az is, hogy, bár magyar vagyok, a mai politikai Magyarországgal semmilyen sorsközösséget nem vagyok hajlandó vállalni.
Nem mondok semmi újat, szerintem, mert cirka 1 évtized alatt, akit érdekelt, megismerhette a véleményemet.
De azért nem árt néha összefoglalni.
Miért nem akar valaki magyarként Magyarországon élni?
A kezdetek a '80-as évek, amikor gyermekként arról kellett hazudnom már az oviban is, hogy én magyar nyelvű meselemezeket hallgathatok otthon. A 44 lakásos panelház 5 másik magyar-család gyerekeivel sosem hallgathattuk meg közösen ezeket a lemezeket. Mert CSAK NEM. Végül is, egy 4-5 évesnek, hogyan magyarázod el a Ceauseascu-rendszert?
Viszont olyan 9-10 éves koromra megtanultam, hogy hazudni kell, konspirálni kell, vagy elvisz a Secu. Az ország második legnagyobb városából, Brassóból.
És amikor ez mégis megtörtént, és a rendszer kidobott egy pár száz lelkes faluba, 700 km-re a városomtól, a román-magyar határ mellé, az nekem személyes kudarc volt.
Azt hittem, én csesztem el, mert párszor a Kati az 5.-ikről, és Emőke a 3.-ikról eljött hozzánk mesét hallgatni. Egy kibaszott mese bakelit-lemez miatt...
Évekig ez volt bennem, amíg anyám nem látta az időt arra, hogy felvilágosítson a rendszer mibenlétéről, amiben éltünk. Akkor voltam 13 éves, akkor ért véget a gyerekkor. Rá egy évre történt meg 1989 decembere Romániában.
Ezzel az alappal indultam neki a kamaszéveimnek. Rohadt jó volt. A majdnem-teljes-szabadság érzése. A szülők is sokkal megengedőbbek voltak az általános eufóriában, ami akkor a közhangulatot jellemezte Romániában.
1999-ig lelkes Fidesz-hívő voltam, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi szakának hallgatójaként a Tusványosi nyári Szabadegyetem egyik főszervezője.
Aztán megismertem az addig „szentként” tisztelt Magyarország politikai elitjét... MSZP-stől, Fideszestől, Szdsz-estől, kisgazdástól. Rájöttem, mit is jelent valójában az „egyik-kutya-másik-eb” kifejezés. Tökéletesen lefedte a magyar politikát.
Nos, ez a múlt.
A jelen meg gyakorlatilag az, hogy nekem már részem volt egy diktatúrában, és Ceau-papa után, nem kérek az Orbán-féléből. A jelek ugyanazok, és a már megtörtént intézkedések is.
Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy korruptak, és kilóra megvehetőek. Ez már túlmutat a pénzen, és a csak azzal megszerezhető hatalmon. A magyarországi jelenlegi politikai folyamatok egy személyi kultusz irányába vezetnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.