„MAGYAR AZ, AKINEK FÁJ TRIANON”: A LEGNAGYOBB TRAGÉDIÁNAK TARTJUK, MÉGIS ALIG TUDUNK RÓLA VALAMIT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.06.02.

- Egy friss kutatás szerint szinte országos konszenzus van Trianon igazságtalanságáról, és sokan az egész magyar történelem legnagyobb tragédiájának tartják a békeszerződést.

- Ugyanakkor elég kevesen tudják jól megbecsülni az ország 100 évvel ezelőtti veszteségeit, sőt az emberek harmada úgy tudja, idén hatályát veszti a szerződés.

- Az emberek többnyire a szomszédos országokat és a nagyhatalmakat okolják Trianonért, de szép számmal mutogatnak a magyarellenes franciákra és a szabadkőművesekre is.

- A kutatás alapján a többség támogatja a határon túliak kettős állampolgárságát, ellentétben a szavazati jogukkal.

A felnőtt magyar lakosság közel fele, 48 százaléka úgy érzi, keveset tud a trianoni békeszerződésről, és minden tizedik ember azt mondja, semmilyen ismerete nincs a történtekről, derül ki a Történettudományi Intézet Trianon 100 kutatócsoportjának májusi, reprezentatív közvéleménykutatásából.

Pedig az emberek több mint 40 százaléka szerint a trianoni szerződés Magyarország történelmének legtragikusabb eseménye, és 74 százalék kifejezetten kíváncsi a témára. Sőt, a megkérdezettek jelentős többsége (78 százalék) általában is érdeklődik a történelem, különösen a saját családtörténet iránt (81 százalék). Népszerű téma a régmúlt korok magyar történelme (76 százalék), a 2. világháború és az 56-os forradalom is (72-72 százalék).

Ahhoz képest, mennyire érdekli Trianon az embereket, 52 százalékuk sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott beszélgetni róla, 43 százaléknál pedig csak hébe-hóba kerül elő a téma.Általában a férfiak, az iskolázatottabbak és a konzervatívok/jobboldaliak érdeklődnek jobban a téma iránt, ők többet is beszélgetnek róla. A kutatásban megmérték azt is, mennyire pontosak az ismereteink Trianonnal kapcsolatban, amiből kiderült, hogy általában inkább alulbecsüljük az ország veszteségeit, akárcsak a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát.

- 43 százalék tudta felidézni, hogy a szerződés 1920-ban született, ugyanennyien nem tudtak válaszolni a kérdésre, és 14 százalék adott helytelen választ (bár többnyire ők is az 1918-21-es időszakot jelölték meg).

- 27 százalék emlékezett az évszám mellett a pontos dátumra is (június 4.).

- 31 százalék tudta jól megbecsülni a területi veszteségek nagyságát, 54 százalék inkább alul-, 5 százalék pedig felülbecsülte, a többiek nem is vállalkoztak rá.

- 20 százalék becsülte helyesen a lakosságszám csökkenését, 54 százalék ezt is alul-, míg 10 százalék felülbecsülte.

- A többség (61 százalék) a valósnál kisebbre becsülte a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát is, amire 9 százalék válaszolt nagyjából helyesen.

Csupán egy százalék tudott az összes fenti témában többé-kevésbé helyes választ adni, de „ha a területi-, népesség-, és nemzetiségi arányokkal megengedőbbek vagyunk, akkor is a népesség csupán 7 százaléka van tisztában a tényekkel” - írja a jelentés...

ITT OLVASHATÓ