ÍGY ÉLTÉK MEG A TRIANONI ÉVFORDULÓT A SZOMSZÉD ORSZÁGOKBAN

HVG ONLINE
Szerző: NÉMETH ANDRÁS
2020.06.06.

A Magyarországot körülvevő országokban alig foglalkoztak a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójával, ennek egyik oka, hogy a szomszédok a magyaroknál is kevesebbet tudnak a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló diktátum részleteiről. A szomszédok reakciója egyben fokmérője annak is, hogy milyen a viszony Budapest és az adott állam között.

„Mi szerbek toleránsak vagyunk, egy csomó magyar jött Jugoszláviába 1956-ban és Szabadkán még mindig beszélnek magyarul” – mondta néhány évvel ezelőtt egy belgrádi taxisofőr, amikor arról beszélgettünk, mi okozta, hogy a Joszip Broz Tito által létrehozott délszláv állam fél évszázados lét után végül elmerült a történelem süllyesztőjében. A negyvenes éveiben járó sofőr nem játszotta meg magát, valóban nem tudott arról, hogy az első világháború után a formálódó délszláv államszövetséghez csatolt, ma Szerbiához tartozó Vajdaságban évszázadok óta élnek magyarok.

A tudatlanság nem véletlen, a két világháború között, majd a második Jugoszlávia létezésének éveiben is a nem szerb népesség létére utaló emlékek felszámolása volt a hivatalos politika egyik fő célja: eltűntek a szobrok, az emlékművek, a templomok, több temető, s leverték az angyalos koronás címert a ma Zemunként ismert Zimonyban emelt honfoglalási emlékműről is. Igaz, nem végeztek alapos munkát, a mai napig látszik az angyalszárnyak sziluettje...

ITT OLVASHATÓ