Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.06.17.
hogy a koronavírus-járványban rájuk
szakadó plusz terhek miatt minden
egészségügyi dolgozó 500 ezer forintos
egyszeri juttatásban részesül. Az
intézkedés részleteire azonban sokáig
nem derült fény, kezdve attól, hogy
pontosan ki számít „egészségügyi
dolgozónak”, egészen odáig, hogy mikor
lesz az összeg kézbesítve. (Ez jelen állás
szerint július 1-jén fog megtörténni.)
A döntés konkrétumai még az elmúlt
néhány napban is változtak. Például június
elején derült csak ki, hogy végül a gyógyszerészek nem részesülnek a juttatásból, pedig eredetileg úgy volt, hogy igen, az pedig csak múlt szombaton került napvilágra, hogy az összeget nem folyósítják automatikusan, hanem egy bürokratikus eljárás keretében kell majd az intézményvezetőknek kérvényezni.
Mihályi Péter egészségügyi közgazdász a Mérce műsorában egyszerű PR fogásként értékelte. A pluszjuttatást és az egészségügyi és szociális dolgozók általános bérhelyzetét körüljáró műsor vendége volt még Mihályi mellett Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A beszélgetést Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője moderálta.
Mihályi a műsor elején emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta ez a harmadik alkalom, hogy az éppen regnáló kormány váratlanul az egészségügyet érintő plusz támogatást jelentett be, amelyről utólag kiderül, hogy teljesen átgondolatlan volt. Először a Horn-kormány alatt ígértek be egy egyszeri, 10 ezer forintos támogatást minden egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak, ám akkor is abból támadt óriási zűr, hogy nem volt világos, kik is tartoznak az egészségügyi dolgozók kategóriájába. Aztán 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt jelentette be Gógl Árpád egészségügyi miniszter utcai tüntetések hatására, hogy összesen 15 milliárd forintot oszt ki a kormány minden egészségügyi dolgozó között. A pénzt végül nem tudták teljes egészében kiosztani, Mihályi értékelése szerint „csúnya botrány” lett az ügyből. A közgazdász szerint most ugyanez történt Orbán áprilisi bejelentésével:
a „vezér” bemondott valamit, ami nem volt előzetesen rendesen kidolgozva, emiatt aztán káoszba torkollik maga a megvalósítás.
Soós Adrianna is a bejelentés átgondolatlanságában látta a fő problémát: a FESZ elnök kiemelte, hogy senki se tudja, pontosan ki lesz jogosult a juttatásra (a jogosultak végleges listáját a műsort követően, péntek éjszaka hozta nyilvánosságra a Magyar Közlöny), de az is problémás, hogy akiknek biztosan jár, azok közül sokan olyanok, akik nem is kerültek kapcsolatba a vírussal, nem dolgoztak fertőzöttekkel. Ellenben azok a dolgozók, akik például szociális intézményekben végeztek egészségügyi munkát, illetve a kórházi takarítók, karbantartók, bérnővérek nem részesülnek a juttatásból, akkor se, ha közvetlenül részt vettek koronavírusos betegek ellátásában.
Ungár Péter szerint két oka van a pluszjuttatás kifizetésének: egyrészt a vírus következtében elvégzett túlórákat honorálja így a kormány, illetve a járványveszély miatt egyfajta veszélyességi pótlék szerepét tölti be. Ebben a felállásban viszont kétségtelenül igazságtalan az, hogy számos más munkakörben, ahol a túlórázás és a járványveszély ugyanolyan mértékben jelentkezett, mint az egészségügyben – így az idősgondozásnál vagy a hajléktalanellátásban – nem várható ehhez hasonló bérkiegészítés. Ungár szerint szinte szimbolikus az, ahogy a szociális szféra kimaradt a kormány járványkezeléséből, hiszen „ez a szektor nem kapott soha semmit”. Pedig a költségvetés szempontjából nem lett volna számottevő összeg, ha a kormány kiterjesztette volna a támogatást a szociális dolgozókra és a nem munkaállományban, hanem szerződéses viszonyban dolgozó egészségügyi munkásokra is – a képviselő szerint ez 55 milliárd pluszköltséget jelentett volna.
Miközben a beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy az 500 ezer forintos egyszeri juttatás bejelentésével és kivitelezésével is számos probléma van,
az nem kérdés, hogy a magyar egészségügyben dolgozók – akkor is, ha az alacsony magyarországi esetszám miatt végül kevesen kerültek közülük ténylegesen kapcsolatba a koronavírussal – megérdemlik, hogy elismerjék a munkájukat.
Az egyszeri juttatásnál azonban sokkal többet jelentene, ha a bérhelyzetük javulna, és ehhez kapcsolódva az egészségügyi bértáblák egyszerűbbé, átláthatóbbá válnának...
Mihályi Péter egészségügyi közgazdász a Mérce műsorában egyszerű PR fogásként értékelte. A pluszjuttatást és az egészségügyi és szociális dolgozók általános bérhelyzetét körüljáró műsor vendége volt még Mihályi mellett Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A beszélgetést Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője moderálta.
Mihályi a műsor elején emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta ez a harmadik alkalom, hogy az éppen regnáló kormány váratlanul az egészségügyet érintő plusz támogatást jelentett be, amelyről utólag kiderül, hogy teljesen átgondolatlan volt. Először a Horn-kormány alatt ígértek be egy egyszeri, 10 ezer forintos támogatást minden egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak, ám akkor is abból támadt óriási zűr, hogy nem volt világos, kik is tartoznak az egészségügyi dolgozók kategóriájába. Aztán 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt jelentette be Gógl Árpád egészségügyi miniszter utcai tüntetések hatására, hogy összesen 15 milliárd forintot oszt ki a kormány minden egészségügyi dolgozó között. A pénzt végül nem tudták teljes egészében kiosztani, Mihályi értékelése szerint „csúnya botrány” lett az ügyből. A közgazdász szerint most ugyanez történt Orbán áprilisi bejelentésével:
a „vezér” bemondott valamit, ami nem volt előzetesen rendesen kidolgozva, emiatt aztán káoszba torkollik maga a megvalósítás.
Soós Adrianna is a bejelentés átgondolatlanságában látta a fő problémát: a FESZ elnök kiemelte, hogy senki se tudja, pontosan ki lesz jogosult a juttatásra (a jogosultak végleges listáját a műsort követően, péntek éjszaka hozta nyilvánosságra a Magyar Közlöny), de az is problémás, hogy akiknek biztosan jár, azok közül sokan olyanok, akik nem is kerültek kapcsolatba a vírussal, nem dolgoztak fertőzöttekkel. Ellenben azok a dolgozók, akik például szociális intézményekben végeztek egészségügyi munkát, illetve a kórházi takarítók, karbantartók, bérnővérek nem részesülnek a juttatásból, akkor se, ha közvetlenül részt vettek koronavírusos betegek ellátásában.
Ungár Péter szerint két oka van a pluszjuttatás kifizetésének: egyrészt a vírus következtében elvégzett túlórákat honorálja így a kormány, illetve a járványveszély miatt egyfajta veszélyességi pótlék szerepét tölti be. Ebben a felállásban viszont kétségtelenül igazságtalan az, hogy számos más munkakörben, ahol a túlórázás és a járványveszély ugyanolyan mértékben jelentkezett, mint az egészségügyben – így az idősgondozásnál vagy a hajléktalanellátásban – nem várható ehhez hasonló bérkiegészítés. Ungár szerint szinte szimbolikus az, ahogy a szociális szféra kimaradt a kormány járványkezeléséből, hiszen „ez a szektor nem kapott soha semmit”. Pedig a költségvetés szempontjából nem lett volna számottevő összeg, ha a kormány kiterjesztette volna a támogatást a szociális dolgozókra és a nem munkaállományban, hanem szerződéses viszonyban dolgozó egészségügyi munkásokra is – a képviselő szerint ez 55 milliárd pluszköltséget jelentett volna.
Miközben a beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy az 500 ezer forintos egyszeri juttatás bejelentésével és kivitelezésével is számos probléma van,
az nem kérdés, hogy a magyar egészségügyben dolgozók – akkor is, ha az alacsony magyarországi esetszám miatt végül kevesen kerültek közülük ténylegesen kapcsolatba a koronavírussal – megérdemlik, hogy elismerjék a munkájukat.
Az egyszeri juttatásnál azonban sokkal többet jelentene, ha a bérhelyzetük javulna, és ehhez kapcsolódva az egészségügyi bértáblák egyszerűbbé, átláthatóbbá válnának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.