Szerző: VÉG MÁRTON
2020.06.08.
Még nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a röszkei és a tompai tranzitzónáknak, amelyeket a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága május 14-i ítélete miatt kiürített a magyar kormány. A bíróság kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a tranzitzónában, és az őrizet nem haladhatja meg a négy hetet. Hogy mennyire fáj a tranzitzónák bezárása az Orbán-kormánynak, azt jól mutatja, hogy még a legújabb nemzeti konzultációban is feltesznek majd róla egy kérdést a népnek.
Ahhoz, hogy erre válaszolni lehessen, nem árt tudni, hogy a tranzitzónák létezése nem csak jogellenes, hanem rendkívül drága is volt. Azt ugyanakkor nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire volt drága, ugyanis a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet örökös meghosszabbítása miatt gyakorlatilag közbeszerzések nélkül költhetett a határvédelemre, a kerítésre és a tranzitzónákra is a kormány.
Néhány adatot azért lehet tudni, amiből kiderül, hogy a kormány legalább 23 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből arra, hogy 2015. szeptember 15-e óta felépítse, bővítse és jogellenesen működtesse a tarnzitzónákat a szerb-magyar határon. Ami pedig még pikánsabbá teszi az ügyet, hogy mindehhez uniós támogatásokat is felhasznált a magyar költségvetési források mellett. Megnehezíti a mérleg elkészítését, hogy a tranzitzónákra vonatkozó szerződésket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál és a rendőrségnél is lehetne keresgélni.
Az említett 23 milliárd forintos összeget még 2018. januárjából lehet tudni, amikor Harangozó Tamás szocialista képviselő a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumtól és 19 állami szervtől kérdezte meg, hogy pontosan mire és mennyit költöttek. Ekkor kapta azt a választ, hogy
- a rendőrség 16,7 milliárd forintot
- a büntetés-végrehajtás 1,7, majd még 1,9 milliárd forintot
- a bevándorlási hivatal pedig 2,66 milliárd forintot költött.
A legnagyobb költéseken ekkor már túl volt a kormány, hiszen a röszkei tranzitzóna eleinte csak néhány lakókonténerből állt, de 2017-ben jelentős bővítés volt, és megnyílt a tompai intézmény is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 márciusában beszélt arról egy Kormányinfón, hogy 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése, és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából. Ehhez kellett Áder János köztársasági elnök is, aki 2017. március 15-én írta alá a szigorított jogi határzárról szóló törvénymódosítást. Áprilisban pedig már Pintér Sándor belügyminiszter személyesen tekintette meg a kibővített tompai tranzitzónát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.