Szerző: ÉS
2020.06.05.
Rényi András: Meghalt a Jerger
Jerger Krisztina (1948–2020)
Széky János: Angyalok híján
Ahogy márciustól májusig az epidemiológiához értettek meglepően sokan hazánkban, az utóbbi héten az amerikai belpolitikának támadt sok szakértője. Vélekedéseik nagyon tanulságosak, bár inkább a magyar belpolitika szempontjából. Két véglet van (nem számítva ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász nézetét, aki a földi élet minden jelensége mögött képes Soros György ártó kezét fölfedezni, most is sikerült). Az egyik jellemző helyzetértékelés szerint a fosztogatást, gyújtogatást, autószétveréseket, tévészékház elleni attakot a fősodorbeli baloldal is támogatja, mert a bal- (vagy amerikai szóhasználattal liberális) oldal már csak ilyen. Az ellenkező végponton arról vannak meggyőződve, hogy a fosztogatás és gyújtogatás érthető válasz arra, hogy Derek Chauvin fehér rendőr az afrikai amerikai George Floyd halálát okozta, és a végső felelős Donald Trump. Mint látható, a két értelmezésben közös, hogy folytonosságot lát a rendőr bűncselekménye miatti tiltakozás és a közrend elleni bűncselekmények között. Miközben nincs.
Az ember valamiért aggódni kezd, hogy ötven év alatt semmi sem változott. Az egyik végletről eszembe jut az internacionalista rigmus, miszerint „Reakciót lámpavasra, Mister Nixont jó magasra!” (bár fakul az emlék, haladó magyarnak a korábbi republikánus elnököket is illett szenvedéllyel gyűlölni). A másikról meg az, hogy mindeközben a hagyományaikat őrző jobb középosztálybeli családokban biztosak voltak benne: ha a komcsik valakit ennyire utálnak, az csak jó lehet. Mintha a tájékozottságnak, sőt a szitán átlátásnak ez a kétoldali szintje háborítatlanul meg is maradt volna...
Avar János: Bodónék bűnbakjai
Simon Attila: „Kérjük a szíves intézkedését a megszállás elmaradása iránt!”
Szempontok Trianon felvidéki történetéhez
Vásárhelyi Mária: Nemzeti nagylétünk temetője
Trianon
Kovács Zoltán: Mi mennyi?
Ungváry Rudolf: Demokraták és a demokrácia ellenségei
avagy az elfogadható ellenfelek és az elfogadhatatlan ellenség
Lengyel György: Föderalizmus és konszolidáció
2019 októberében egy, az európai integrációval foglalkozó varsói konferencián vettem részt a European Federation of Academies (ALLEA) szervezésében. Ebben a cikkben ott elhangzott előadásom (https://www.researchgate.net/profile/Lengyel_Gyoergy/research) néhány részletét foglalom össze, s kiegészítem a hazai konszolidációra vonatkozó utalásokkal. A hivatkozások az előadás szövegében találhatók...
Darvas Béla: Tücsökzene
Bárdos Deák Ágnes: Kéri Piroska
(1952–2020)
Gadó Gábor: A kormány üzen
Odze György: Fogja a kovidját és menjen!
Hajdu Nóra: Ítélet egy vasútvonalról
Németországban, az unió legerősebb, legnagyobb befolyású államában az Európai Unió mai válsága az ország szerepéhez méltóan, bár csak szimbolikus erővel mutatkozik be. Most egy bírósági ítélet formájában. Kevés a felszínen jogelméletinek tekintett probléma váltott ki az Európai Unióban olyan véleménycunamit, mint a német Alkotmánybíróság (Ab) május 5-én kihirdetett ítélete. A bíróság egy olyan beadvány ügyében foglalt állást, amely megkérdőjelezte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja, az ún. mennyiségi lazítás gyakorlata az unió alapszerződésével, a lisszaboni szerződéssel összhangban van...
Vágvölgyi B. András: A cigánygyilkos hamis kártyája
V I S S Z H A N G
Kertes Attila: Állami pénzből cégfelvásárlás
P Á R A T L A N
(nyerges): KÖVÉR, ANNO 1928
-átkai: KÖZÖS LÁZMÉRÉS
Huszár Ágnes: A FOCI TUDOMÁNYA
pá-ti-: HULLÁMZÓ BALATON
Haskó László: A MEGÁLLÁSRÓL
-vagis-: KONZULTÁCIÓ
- vj -: A RÉSZVÉTEL A FONTOS
-pé-: SZAVAK SZINTJÉN
Völgyi Ferenc: SKATULYÁK
(mindkettőt celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS(OK)
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.