BÖRTÖNBE KÜLDJÜNK EGY 12 ÉVEST, HA BOKÁN RÚGJA AZ ISKOLAŐRT?

24.HU
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2020.06.14.

Migránsok hiányában a cigányok léptek első helyre a hivatalos rasszista gyűlöletkeltés rangsorában. Az ürügy a Kúria döntése, amely a szegregált oktatásban részesült 62 cigány gyereknek – akik ma már többnyire felnőttek – közel 100 millió forint kártérítést ítélt meg. Orbán Viktor szerint „az ötödik kerületben” a Kúria nem látja, hogy mi van Gyöngyöspatán. A bíróság ítélete – mondta – felveti azt a kérdést, hogy a magyarok otthon érezhetik-e a magukat a hazájukban: „A többség otthon kell, hogy érezhesse magát, ez mégiscsak a bennszülöttek, a mi országunk.” Orbán ígéretet tett arra is, törvényt módosítanak, hogy „ilyen ne fordulhasson többé elő”.

Szövegkörnyezetéből kiragadva egyet kell érteni ezzel a mondattal, tényleg ne forduljon elő többet ilyen, ha ez az „ilyen” azokat az elmúlt éveket jelentené, amikor megalázták, elkülönítették, kirekesztették a roma gyerekeket. Hisz nem csupán az alaptörvény, de annak szellemében külön törvény is előírja, hogy annak, ami az oktatásban Gyöngyöspatán folyt, nem szabad(na) előfordulnia.

Nem lehet megtiltani a földszinten külön osztályokba járó cigány gyerekeknek, hogy felmenjenek, akár csak vécére is az emeletre, ahol a „magyar” diákok tanulnak. Nem lehet(ne) kitiltani őket az uszodából, kirekeszteni az iskolai rendezvényekből. Nem lehet(ne) összevontan oktatni az 5-6-7. osztályos tanulókat.

A magát alkotmányjogásznak tartó ifj. Lomnici Zoltán ezúttal is feltalálta a langyos vizet. Okfejtése szerint „a diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért.”

Én ugyan – ifj. Lomnicival ellentétben – nem gondolom magam alkotmányjogásznak, de a szövegértésemben bízom. És az alaptörvény XV. cikkében azt olvastam, hogy „a törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” Egy hangot sem olvastam „járulékos alapjogokról”. Arról viszont igen, hogy az alaptörvény mellett még külön törvény is biztosítja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítását. Igaz, ezt a törvényt nem a Fidesz-kormány hozta, de 2003 óta hatályban van.

Ha már így alakult, érdemes elolvasni a törvényből, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”...

ITT OLVASHATÓ