“AZÉRT NEM VOLT MINDENKI HŐS” – EGY KÓRHÁZI DOLGOZÓ SZUBJEKTÍV JÁRVÁNYNAPLÓJA

ÁTLÁTSZÓ / KORONAVÍRUS
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.06.18.

Az egyik fővárosi egészségügyi intézmény szakdolgozója vállalta, hogy megosztja az Átlátszóval a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalatait. Névtelenül, hisz papíron az ágazat összes munkavállalójának megtiltották, hogy szóba álljanak a médiával. A beszélgetésből kiderül: keveset teszteltek az egészségügyi dolgozók körében, sokan pánikba estek, és olyanok is akadtak, akik inkább táppénzre mentek. Anyagilag viszont szinte mindenki rosszul járt. Szubjektív járványnapló, rózsaszín szemüveg nélkül.

– Mi volt a legnagyobb változás, amit a járványhelyzet okozott egy egészségügyi dolgozónál?

– Az átvezénylések. Ugyan ez mindig is benne volt a szerződésünkben, de a több mint húsz év alatt, amióta a szakmában vagyok, eddig soha nem éltek vele. Ahogy az általam ismert kollégáknál sem. És valami azt súgja, ez a változás tartós lesz. Ugyanis a vezetők ráéreztek az ízére, hogy gond nélkül lehet ide-oda rakosgatni az embereket. Korábban, amíg úgymond szárnyalt a gazdaság, nehezebben tehették volna ezt. Fennállt a kockázat, hogy megunják, besokallnak, elmennek külföldre, vagy itthon, a piaci szektorban vállalnak jobban fizető munkát. Most azonban, hogy az egész világon visszaesett a gazdaság, rengetegen elveszítették a munkájukat, bizonytalanabb lett az egész. Így aztán tömegével vannak olyan családok, ahol az egyetlen stabil jövedelem az egészségügyi dolgozóé. Ha férjét vagy a feleségét már kirúgták, ő nyilván nem fogja kockáztatni a közalkalmazotti státuszát, ami mégiscsak nyugdíjas állás. Szóval, így a kórházak is jobban tudnak munkáltatóként nyomást gyakorolni az átcsoportosítások érdekében. Szerintem ez a gyakorlat maradni fog – ahogy a kórházparancsnokok is...

ITT OLVASHATÓ