Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.01.
...Sokszor bíráltam már a miniszterelnököt, kritizáltam beszédeit, cselekedeteit, Gúnyoltam – már bocsánat, talán nem felségsértés – tévedéseiért, vádoltam kirekesztő mondataiért. Most azonban határozottan aggódom érte. Tudom: fontos a magyar futball, és fontos a magyar történelem. Abban már kevésbé vagyok biztos, hogy fontos lenne a kettőt összekapcsolni. Márpedig Orbán most ezt tette. Világos összefüggést vélt felfedezni a magyar labdarúgás Trianon utáni, valamint ötvenes évekbeli, szovjet diktatúra nyomása alatt elért aranykora között. Ezt mondta: „nem tartom véletlennek, hogy pont Trianon után volt az első nagy aranykorszakunk, amikor a magyar futball vigasz volt, amikor jól megmutattuk nekik. Azt sem tartom véletlennek, hogy pont az ötvenes években voltunk olyan jók, ennek biztos van sportszakmai oka is, de a futball arra is jó, ha máshol nem, akkor a futballpályán a megszálló ország csapatát is le lehet győzni, még hogyha nem is olyan egyszerű, de sikerülhet. Tehát a futball mindig a vigasz és a jóvátétel lehetőségét is adja egy olyan nemzetnek, mint amilyenek mi vagyunk, ezért nem egyszerűen csak sportként, hanem a kultúra és történelem részeként is kell kezelni.”
Itt azonban még nem értek véget a történelmi analógiák, mert a következő mondat is elhangzott: „Szokolai László barátom, Szoki szokta nekem mondani, ha találkozunk, hogy a magyar történelemírás újabb kori fejezetében az van írva, hogy én küldtem haza először az oroszokat, de ez nem így van, hanem ő, mert ő befejelte… És ez igaz, és ki is vertük őket. Tehát azt akarom csak mondani, hogy a futball sokfajta asszociációra ad lehetőséget, és minden ilyen tréfának meg ugratásnak a mélyén azért van valamennyi igazság, és az igazság az, hogy a futball a magyarnak vigasz és elégtétel is.”
És ez az a pont, ahol már tényleg aggódni kezdtem. Ha ugyanis jól értem: ma már komolyan hiszi, még ha szerényen el is hárítja magától, hogy a történetírás legújabb kori története szerint, ő maga küldte haza az oroszokat. Értsd: az orosz katonákat. Ha jól gondolom, a miniszterelnök itt egy EB-selejtező mérkőzésre utal, ahol Szokolai László egykori, ferencvárosi labdarúgó volt az egyik gól szerzője. Ám a sztori felidézésének mégis az a lényege, hogy ama bizonyos történelmi tett, vagyis a szovjet katonák hazapaterolása – a közkeletű vélekedések szerint – az ő nevéhez kötődik. Amihez fogható – a magyar miniszterelnök történelemszemlélete szerint – legfeljebb Szokolai 1978-as fejes gólja lehet.
Ha hiszik, ha nem: aggódom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.