VISSZATÉRT MAGYARORSZÁGRA A DEVIZAADÓSSÁG

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.05.13.

A magyar kormány sokáig kerülte az olcsóbb, de a külföld felé eladósító devizakötvény-kibocsátásokat. A koronavírus nyomán aztán akadozott itthon, az elsősorban a lakosságra hagyatkozó önfinanszírozás és a magasabb hiány finanszírozási igénye is megnőtt. Ekkor hirtelen bejelentettük, hogy 2020-ban újra 4 milliárd euróért megyünk ki a nemzetközi piacra. Az első 2 milliárdos csomagot el lehetett adni, ha tetszik, sikeres volt a kibocsátás, a magyar adósságfinanszírozásnak azonban vannak árnyoldalai.

Az elmúlt években a magyar kormánynak kulcsfontosságú volt az adósságkezelésben az önfinanszírozási program. Vagyis a GDP-arányosan csökkenő (a 2011-es 80,8 százalékról, 2019-re 66,3 százalékig javult a mutató) magyar államadósság finanszírozásán belül elsősorban a lakossági állampapír-kibocsátásokon volt a hangsúly.

A majdnem évi 5 százalékot fizető MÁP Plusz, illetve az inflációt érdemi kamatfelárral megfejelő változó kamatozású PMÁK-sorozat is népszerű volt.

DEVIZAADÓSSÁGOT VISZONT NEM HALMOZOTT FEL A KORMÁNY, UTOLJÁRA A SZITOKSZÓVÁ VÁLT LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY PÓTOLT MÉG ÉRDEMBEN LEJÁRÓ DEVIZAADÓSSÁGOKAT.

(Akit részleteiben is érdekel a magyar államadósság, ebben az angol ynelvű prezentációban minden fontos adatot és folyamatot megtalál.)...

ITT OLVASHATÓ