ORBÁNNAK MINDIG IGAZA VAN

HÍRKLIK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.05.04.

Az a régi, elcsépelt poén jutott eszembe – amikor hétfő reggel ránéztem a koronavírus aktuális statisztikai adataira –, miszerint a törvény két paragrafusból áll: 1. A Főnöknek mindig igaza van, 2. Ha mégsincs, akkor automatikusan életbe lép az 1. jogszabály.

Tudom persze, hogy unalmas, mint ahogy már az is, ha mindig mindenben Orbán Viktor felelősségét, vagy éppen nagyságát keressük. Bevallom, én nem ez utóbbi csoporthoz tartozom. Meglehetősen sokat foglalkozom a miniszterelnök személyiségével – még azt is megengedem, talán túl sokat, de itt és most mégiscsak megkerülhetetlen. Ő volt ugyanis az, aki kijelentette: a koronavírus járvány Magyarországon május 3-án fog tetőzni. Azóta ehhez a dátumhoz igazodik az ország, ezt a határidőt magyarázzák – mentik, vagy bírálják a szakemberek. Müller Cecília tisztifőorvos – még a szakmai reputációját is félredobva – igyekszik hitelessé tenni a miniszterelnök szavait. Egykori elődje, Falus Ferenc viszont bátran kijelenti, Orbán, mint jós megbukott. Azaz teljesen értelmetlen volt a május 3-i csúcs közlése. Nélkülözött minden alapot, mint ahogy az október-novemberre vizionált második hullám meglebegtetése is.

A május 3-án már túl vagyunk. Ha valaki figyeli a közösségi oldalakat, láthatta, mennyi és milyen gúnyos megjegyzés került fel a dátum, pontosabban a kormányfői határnap kapcsán. Joggal, hiszen a Főnök szavait semmi nem igazolta vissza, ha csak az nem, hogy vasárnap öt, hétfő reggel pedig 11 halottat jelentettek. De igazán nem akarok viccelődni ezen; az elhunytak mind-mind valakinek a hozzátartozói voltak, az ő fájdalmuk száz százalékos, nekik a gyászukban teljesen mindegy, hogy éppen a csúcson, vagy a tévesen bejelentett csúcson veszítették el hozzátartozójukat. És noha telis-tele van olcsó, vagy frappáns poénnal, például a Facebook, azon azért mégis érdemes elgondolkodni, hogy miért vállalkozott Orbán egy konkrét nap megjelölésére? És, ha már vállalkozott, miért megy utána a kormányhű szakma, miért nem meri a klientúra óvatosan elhatárolni magát a miniszterelnöktől. Itt ugyanis – szemben a magyar gazdaságról, vagy az ország népének jólétéről tett kijelentésekkel – nagyon egyértelműen kiderül a tévedés; hiába magyarázza valaki nagy erőkkel, hogy miért lehet igaz az állítás, beszél platóról, vagy bármi másró –, csak saját magát is nevetségessé teszi...

ITT OLVASHATÓ