NEGYVEN ÉVE SZABADULTUNK MEG AZ EMBERISÉG EGYIK LEGNAGYOBB ELLENSÉGÉTŐL

INDEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2020.05.08.

V. Ramszesz, Ülő Bika, Mozart, George Washington, Abraham Lincoln, XV. Lajos, Sztálin, Kölcsey Ferenc, valamint kevésbé ismert emberek száz- és százmilliói. A fekete himlő nem válogatott, évezredeken át keserítette meg az emberiség életét, míg a tudomány és a szoros nemzetközi összefogás le nem törölte a Föld felszínéről.

Törékeny egy állat az ember. Minden egyes nap, amikor kikelünk az ágyból, halálos veszélyek seregei vesznek körül minket. Sokuk elkerülhetetlennek tűnik, és néha újak is megjelennek, de szerencsére olyan is van, amit sikerül legyőznünk. Ilyen volt a harc a fekete himlő és az azt okozó Variola minor és major vírusok elleni küzdelem is. Már V. Ramszesz egyiptomi fáraó 3 ezer éves maradványain is felfedezhetőek a betegséggel járó jellegzetes hegek, de míg az amerikai Járványügyi Központ szerint írásos forrásokban csak az i.sz. 4. században jelenik meg először, addig olyanok is akadnak, akik szerint már az időszámításunk előtti második évezredben is írtak róla Kínában és Indiában. Az eredete a homályba vész, előfordulhat, hogy egyiptomi kereskedők az időszámításunk előtti utolsó évezredben vitték be a vírust Indiába, ahonnan eljutott Kínába. A betegség mindkét terület orvosi feljegyzéseiben megjelenik. Ezekben a szövegekben már tökéletesen leírják a betegség tüneteit:

1. legalább 38,3 fokos láz, izomfájdalom, fejfájás, rossz közérzet, fáradékonyság, gyakran émelygés és hányás;

2. a 12-15. napra a testhőmérséklet visszaesik normálisra, a szájban, a nyelven, a szájpadláson és a torokban megjelennek az első kelések;

3. ezek a kelések gyorsan megduzzadnak és kidurrannak, így még több vírus kerül a nyálba;

4. a nyálkahártyán megjelenő keléseket 1-2 nappal később a test többi részén megjelenő foltok követik;

5. ez általában a homlokról indul, és onnan terjed szét, 24-36 órával később már nem jelenik meg több folt;

6. mindezt négy különböző lefolyási mód valamelyike követhette.

A négy lefolyási mód a hétköznapi (ez az esetek több mint 90 százalékában fordult elő), a módosult (enyhébb, a beoltott embereknél fordulhat elő), a rosszindulatú (a lázas és rosszullevős rész tovább tartott, akár a kelések megjelenése után is fennmaradt. Az összes eset 10 százaléka lehetett ilyen, ezeknek 75 százaléka gyerek volt. Szinte mindig halálos kimenetelű volt, de ha nem, a lelohadó kelések után nem maradtak hegek), valamint a vérző, ami az esetek 2 százalékánál fordult elő, és gyakran halálos volt.

A vírus dokumentációja nem egyértelmű, olyan elmélet is létezik, hogy valójában a 16. században jelent meg a vírus, amit ma Variolának hívunk, és a korábbi eseteket csak félrediagnosztizálták. A betegség a Bibliában sem jelenik meg egyértelműen, és az is kérdéses, hogy ha a 430-as athéni járvány mögött tényleg a fekete himlő állna, hogy lehet, hogy Hippokratész nem írt róla. Sok más járvánnyal is hasonló a helyzet egyébként...

ITT OLVASHATÓ