MILYEN FERI?

444.HU
Szerző: SARKADI GYÖRGY
2020.05.09.

A koronavírus elleni küzdelemnek egyik legalapvetőbb eleme a tájékoztatás, világszerte látjuk, hogy az emberek - teljes joggal - tudni szeretnék, mi folyik körülöttük, minél több információt igyekeznek szerezni arról, milyen intézkedéseket és mi alapján hoznak meg járványügyi védekezésért felelős szervek. Az emberek ki vannak éhezve az információra, bizonyítják ezt a világ legtöbb újságjának olvasottsági adatai, a híradók nézettsége, de még az is, hogy százezrek követik a Facebookon, amikor videón jelentkeznek be az általuk választott politikusok.

De a tájékoztatás nemcsak az emberek (minden válságban előjövő) végtelen információéhsége miatt fontos, hanem azért is, mert a nemzetközi példák szerint azok az államok képesek a legnyugodtabban felvenni a harcot a koronavírussal, ahol a járványügyi szervek, a kormány és a média együttműködve megfelelően képesek tájékoztatni a nyilvánosságot arról, mi történik.

Magyarországon van ez az operatív törzs, amit a kormány éppen a koronavírus elleni küzdelem koordinálására hozott létre, és elvileg az ő feladatuk lenne a nyilvánosság tájékoztatása is a médián keresztül. Talán nem szükséges hosszasan bizonygatni, hogy az operatív törzs nem teljesíti a feladatát. Az, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos minden nap elmondja, hogy mindenki mosson kezet, hogy az Isten tudja hányadik rendőr ismerteti, hány ember ellen indítottak eljárást a házi karantén szabályainak megsértése miatt Heves és Zala megyékben, hogy a tájékoztató honlapon az operatív törzs kénye-kedve szerint, rendszertelenül közöl megbízhatatlannak tűnő statisztikákat, az nem tájékoztatás, hanem egy rosszul sikerült színielőadás. Egy nagy darab semmi, járványvédelmi jelmezben. Egy rossz film, amit nézve csak azért nem röhögünk a rossz rendezésen és a csapnivaló színészeken, mert itt, ha tényleg nagyon rossz a forgatókönyv, abba bele is halhatunk.

Pedig az operatív törzs napi sajtótájékoztatóin mindent felvonultat a kormány annak érdekében, hogy amit látunk, az tényleg sajtótájékoztatónak tűnjön: beszélő emberek emelvények mögött, és még újságírói kérdéseket is beolvasnak. Mikor még nem online zajlottak ezek a sajtótájékoztatók, és mi is ott lehettünk, akkor sem kaptunk érdemi válaszokat a kérdéseinkre, de ott legalább szembesíteni lehetett a beszélőket, és talán valamennyire a szélesebb nyilvánosságot is azzal, hogy a kérdéseinkre nem kaptunk kielégítő válaszokat. Már ez sincs, az elküldött kérdéseinket többnyire be sem olvassák, ha pedig esetleg mégis beolvassák, az kizárólag azért történik, mert találtak módot arra, hogyan forgathatják ki a szavainkat, és kerülhetik el a konkrét választ a kérdés beolvasása után is...

ITT OLVASHATÓ