Szerző: Gábor
2020.05.01.
Amikor egy 15 milliós világváros teljesen kiürül, leginkább csak őrjáratozó maszkos rendőröket, katonákat, smasszerokat lehet látni, az nagyon-nagyon szürreális érzés. Moszkvai beszámoló következik Gábortól – rengeteg egészen elképesztő fotóval.
"Meglehetősen ritkán posztolok Moszkváról, de most olyan volt az apropó (sajnos), hogy muszáj volt billentyűzetet ragadnom, ráadásul mindezt elég gyorsan. Úgy látom Moszkvát most, amilyen sosem volt, és szerintem már sosem lesz.
Alapjáraton már 20 éve élek Moszkvában, ami majdnem az életem fele. Ez összesen három „ittlétből” tevődik össze: 1983-1988, 1992-2000, majd 2013-tól mostanáig.
Az utolsó 7 évben a magyar chocoMe csokoládémárka oroszországi igazgatójaként ténykedtem, jelen írás pedig azt próbálja megvilágítani, hogy az egyébként mindannyiunk életére meglehetősen nagy hatást gyakorló koronavírus hogyan hatott/hat az én életemre Moszkvában, hogyan boldogul a cégünk és jómagam.
Az írásban nem szeretnék kitérni a vírus „miértjére” (miért kaptuk, honnan jött és így tovább), hanem inkább egy kicsit azt világítom meg, hogy milyen volt nekem az elmúlt két hónap, hogyan élem meg itt ezt az egészet, hogy néz ki most Moszkva, hogyan járok dolgozni, és milyen óvintézkedések vannak életben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.