KÖZOKTATÁSBÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS ROMA GYEREKEK A JÁRVÁNY IDEJÉN

QUBIT
Szerzők: KENDE ÁGNES, MESSING VERA
2020.05.12. 

„Remélem a gyerekek problémamegoldó képessége fejlődik, a mi szemléletünk pedig (bár nem ezzel volt a gond véleményem szerint) visszavonhatatlanul megváltozik. Jöjjön bármilyen NAT. Most látjuk igazán, hogy mennyit ért a tananyag dömping gyerekfejekbe passzírozása: a legegyszerűbb problémákat sem képesek megoldani. A szövegértési gondok most mutatják csak meg mennyire pusztítóak.” 

Az idézet egy online kérdőív egyik válaszából származik, amelyet a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány közös kutatása részeként címzett halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és roma gyermekeket oktató pedagógusoknak, amit rövid időn belül 425 pedagógus töltött ki – ez önmagában jelzi a pedagógusok igényét arra, hogy megosszák tapasztalataikat. A minta nem reprezentatív, erre az online platform és az idő rövidsége miatt nem is volt lehetőség, de feltételezhetjük, hogy a kérdőívet nagyobb arányban töltötték ki olyan pedagógusok, akik motiváltabbak a digitális oktatás megvalósításában, így valószínű, hogy a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutatnak az adatok.

Kutatásunk fő szervező szempontja az volt, hogy összehasonlítsuk a magas és alacsony helyzetű roma, illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekeket oktató pedagógusok tapasztalatait.

A kitöltő tanárokat arra kértük, hogy becsüljék meg a roma és a HHH gyerekek arányát az iskolában, illetve azokban az osztályokban, ahol tanítanak. Ez alapján négy csoportot különböztettünk meg: ahol a HHH, illetve a roma gyerekek becsült aránya az országos átlagnál alacsonyabb (0-20%), ahol átlagos (20-40%), ahol magas, de még nem egyértelmű a szociális és etnikai szegregáció (40-60%) és ahol a roma és/vagy HHH gyerekek aránya nagyon magas, olyannyira, hogy ezeket szegregálódó vagy szegregált iskoláknak tekinthetjük (60-100%). Mivel a két kategória gyakorlatilag statisztikai hibahatáron belüli különbségeket mutatott, ezért nem részletezzük az eredményeket külön a két csoportra vetítve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy összemosnánk a roma és a HHH gyermekek fogalmát; tisztában vagyunk vele, hogy ezek alapvetően eltérő csoportok, eltérő közpolitikai megközelítést igényelnek, mégis fontos eredménye kutatásunknak, hogy a pedagógusok percepciójában a HHH és a roma kategória erősen összemosódik.

Kutatásunkban egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyien tudtak bekapcsolódni a digitális vagy online oktatásba, másrészt arra, hogy mennyire adottak a pedagógusok és a tanulók számára a digitális oktatásra való átállás infrastrukturális feltételei. Harmadrészt meg szerettük volna ismerni a digitális oktatás mindennapjainak első tapasztalatait, végül pedig rákérdeztünk arra, hogy mi a pedagógusok véleménye a kialakult helyzetről...

ITT OLVASHATÓ