KAMIKÁZE MAGYAROK KÜLFÖLDÖN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.05.02.

„A mi életünk szerves része a változás” – mondta Schrammel Ivett, amikor leültünk beszélgetni saját határátkelős tapasztalairól és arról, hogy szakemberként hogyan látja a külföldre költözés okozta lelki nehézségeket és persze a vele járó pozitívumokat.

Ivett először több mint tíz éve lett határátkelő, amikor Ausztriába költözött a családjával, nem sokkal később már ott született meg harmadik gyermeke. Az ausztriai időszak csak fél évig tartott, az „igazi” határátkelés hét évvel ezelőtt történt, amikor Gibraltárra költöztek.

„Az ausztriai határátkelés egy hónappal a harmadik lányom születése előtt mai szemmel visszanézve kamikáze akció volt. A férjem váratlanul kapott egy állásajánlatot egy nemzetközi cégtől. A legnagyobb lányom óvodás volt, a középső egy éves és néhány hónapos, a legkisebbet pedig éppen vártuk. Úgy gondoltam, a következő egy-két évben mindenképpen szünetet tartok a pszichológusi munkámban, csak a gyerekekkel foglalkozom, azaz valójában mindegy, hogy ezt az egy-két évet hol töltjük” – mesélte Ivett.

Utólag azért tartja kamikáze-akciónak, mert angolul és franciául beszél, németül viszont nem.

„Már az első hónapok során olyan, előre nem látható nehézségek merültek fel, amik gyakorlatilag lehetetlenné tették számomra a hosszabb kint tartózkodást” – tette hozzá.

A szülés után volt két életmentő műtétje, a férje rengeteget utazott a munkája miatt, bébiszitterek jöttek-mentek, azaz nem volt állandó segítsége – összességében szinte egyedül élt három gyerekkel egy olyan országban, melynek a nyelvét nem beszélte...

ITT OLVASHATÓ