Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2020.05.01.
A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.
EZ AZ ELEMZÉS A PORTFOLIO SIGNATURE TARTALMAI KÖZÉ TARTOZIK.Május 11-től Signature tartalmainkat csak egyedi hozzáféréssel rendelkező olvasóink számára biztosítjuk. Tudj meg többet
A koronavírus-válság előtt is jelen volt már a pénzügyi bizonytalanság
Az OECD friss elemzése kitér arra, hogy míg 2010 óta a háztartások egy főre jutó, kiigazított rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6%-kal nőtt kumuláltan az OECD országokban, Spanyolországban és Olaszországban ez még mindig a 2010-es szintek alatt volt, abban a két országban, amelyeket a legkeményebben érintett a koronavírus terjedése.
Miközben a kormányok sok országban már dolgoznak azon, hogyan tudnának minél több embert bevenni a szociális biztonsági háló alá, egyre több ember szembesül azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus miatt kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek és csak limitált pénzügyi forrásaik lesznek. Az OECD országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy bár nem számítanak szegénynek, mégsem tudnák családjukat a szegénységi küszöb felett tartani több mint három hónapon keresztül, ha a bevételeik hirtelen megszűnnének.
Ez a kockázat különösen a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók és a gyermekes párok körében jelentős. Egyben ők azok is, akiknek meg kell küzdeniük az iskolabezárásokkal és az idősebb rokonok iránti fokozott felelősséggel is.
A megfelelő pénzügyi forrásokkal bírók egy jövedelmi sokk esetén is tudják biztosítani a fogyasztásukhoz szükséges forrásokat, viszont másoknak ez a háztartási kiadások csökkentését jelenti.
AZOK A KIADÁSOK, AMELYEK EGY HÁZTARTÁS ESETÉBEN NÉLKÜLÖZHETETLENEK A NAPI ÉLETVITELHEZ, MINT AZ ÉTEL, VÍZ, ÁRAM, GÁZ VAGY ÉPPEN BÉRLETI DÍJ, ÁTLAGOSAN A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM 75%-ÁT TESZIK KI A LEGSZEGÉNYEBB 20%-BA TARTOZÓ HÁZTARTÁSOKNÁL.
A probléma nem csak a legszegényebbeket érinti, a középosztálybelieknek is nehezebb lehet a mindennapi élet, miután ötből egy ilyen család többet költ, mint amennyit megkeres. Érdekes módon az OECD országokban az eladósodottság sokkal jellemzőbb a középosztálybeli háztartásokra, mint az alacsony vagy magas jövedelmi kategóriában lévőkre, a középosztálybelieknél ez a jelenség a háztartások átlagosan 11%-át érinti. Mindezek miatt a szervezet szerint nagy könnyítéseket jelent, hogy számos országban befagyasztották a bérleti díjak fizetési kötelezettségét és hiteltörlesztési moratóriumot hirdettek...
A koronavírus-válság előtt is jelen volt már a pénzügyi bizonytalanság
Az OECD friss elemzése kitér arra, hogy míg 2010 óta a háztartások egy főre jutó, kiigazított rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6%-kal nőtt kumuláltan az OECD országokban, Spanyolországban és Olaszországban ez még mindig a 2010-es szintek alatt volt, abban a két országban, amelyeket a legkeményebben érintett a koronavírus terjedése.
Miközben a kormányok sok országban már dolgoznak azon, hogyan tudnának minél több embert bevenni a szociális biztonsági háló alá, egyre több ember szembesül azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus miatt kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek és csak limitált pénzügyi forrásaik lesznek. Az OECD országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy bár nem számítanak szegénynek, mégsem tudnák családjukat a szegénységi küszöb felett tartani több mint három hónapon keresztül, ha a bevételeik hirtelen megszűnnének.
Ez a kockázat különösen a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók és a gyermekes párok körében jelentős. Egyben ők azok is, akiknek meg kell küzdeniük az iskolabezárásokkal és az idősebb rokonok iránti fokozott felelősséggel is.
A megfelelő pénzügyi forrásokkal bírók egy jövedelmi sokk esetén is tudják biztosítani a fogyasztásukhoz szükséges forrásokat, viszont másoknak ez a háztartási kiadások csökkentését jelenti.
AZOK A KIADÁSOK, AMELYEK EGY HÁZTARTÁS ESETÉBEN NÉLKÜLÖZHETETLENEK A NAPI ÉLETVITELHEZ, MINT AZ ÉTEL, VÍZ, ÁRAM, GÁZ VAGY ÉPPEN BÉRLETI DÍJ, ÁTLAGOSAN A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM 75%-ÁT TESZIK KI A LEGSZEGÉNYEBB 20%-BA TARTOZÓ HÁZTARTÁSOKNÁL.
A probléma nem csak a legszegényebbeket érinti, a középosztálybelieknek is nehezebb lehet a mindennapi élet, miután ötből egy ilyen család többet költ, mint amennyit megkeres. Érdekes módon az OECD országokban az eladósodottság sokkal jellemzőbb a középosztálybeli háztartásokra, mint az alacsony vagy magas jövedelmi kategóriában lévőkre, a középosztálybelieknél ez a jelenség a háztartások átlagosan 11%-át érinti. Mindezek miatt a szervezet szerint nagy könnyítéseket jelent, hogy számos országban befagyasztották a bérleti díjak fizetési kötelezettségét és hiteltörlesztési moratóriumot hirdettek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.