ÉPÍTKEZÉS NER-MÓDRA: ÁLLAMI PÉNZBŐL VÁSÁROLHATNAK FEL BAJBA JUTOTT CÉGEKET KORMÁNYKÖZELI ÜZLETEMBEREK - AZ ÜGYLETEKBE MÉG A VERSENYHIVATAL SEM SZÓLHAT BELE.

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.05.10.

Jelentős könnyítést kaptak a cégfelvásárlásra készülő közvetlen, vagy közvetetten állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok és magántőkealapok, melyek egyedül vagy más vállalkozással közösen irányítási jogokat szereznek egy vállalatban. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) bejelenteniük és engedélyeztetniük, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe az erről szóló rendelet szerint – közölte Tölgyes Katinka a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. 

A koronavírus válság brutális erővel sújtott le a magyar cégekre is, egyes becslések szerint azok harmada tönkre is mehet. A kormány előre gondolt erre a gondra, és tőkelapok segítségével olyan pénzügyi programokat hoz létre az Magyar Fejlesztési Bank, illetve leánycége a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közreműködésével, amely során tőkét juttatnak olyan cégeknek, amelyek felvásárlási célponttá válhatnak, vagy ők maguk akarnak más vállalkozást felvásárolni. Az állami tőkealapok, magántőkealapok ilyenkor részesedést vásárolnak a cégekben, ezt pedig a kormányrendelet értelmében a GVH-nak nem kell bejelenteni, vagyis nem vizsgálják, hogy létrejön-e ezzel versenyre káros összefonódás. Ugyanakkor a kormányrendeletnek van egy másik értelmezése is, mutatott rá egy szakértő, aki egyszerűen gumiparagrafusnak titulálta a kormány rendeletét: ha egy vállalat állami pénzt kap arra, hogy céget vásároljon fel, akkor lehet úgy is értelmezni a paragrafusokat, hogy szintén nem kell a GVH engedélyét kikérnie. 

A következő hetekben, hónapokban számos olyan cég fizetőképessége rendülhet meg, amelynek megszerzése zsíros falat lenne a NER-oligarcháknak. A cégvásárlásokat a versenytörvény értelmében a GVH-nak engedélyezni kell, ám az elmúlt tíz évben ez alól is bőven volt kivétel. A versenyhivatal elmúlt tízéves működését egy bizonyos értelemben vett tunyaság jellemezte: különösen gyakran néztek félre, ha valamelyik kormányközeli oligarcha üzletét kellett minősíteni. (Nem nagyon fordult az elő, hogy oligarchák cégügyleteit versenykorlátozónak minősítette volna a GVH.) Ha viszont nagyon kilógott a lóláb, akkor a kormány mentesítette az ügyletet a GVH eljárás alól, mondván az adott cég felvásárlása „nemzetgazdasági jelentőségű”, így érdektelen, hogy a szabad versenyt korlátozza-e vagy sem. Ez történt például a KESMA esetében, amikor is egy Fidesz-közeli alapítvány kezébe került a fél magyar sajtó...

ITT OLVASHATÓ