Szerző: STIER GÁBOR
2020.05.30.
Túl van a világ a koronavírus okozta első társadalmi és gazdasági megrázkódtatáson. S miközben a károkat veszi számba, a járvány elleni harc csendesülésével felsejlenek a „posztcovid” világ kontúrjai. A feloszló ködben egyre érik annak a felismerése is, hogy a vírus közelebb hozta a világ két legnagyobb hatalmának ütközését. Elkerülhető-e Kína és Amerika között a háború?
Mintha csak ismételné magát a történelem. Az amerikai gazdasági szankciók és a politikai ultimátumok a kapituláció helyett az Egyesült Államok Pearl Harborban állomásozó flottájának megtámadására késztették Japánt. Jelenleg Kínát hozza a japánokhoz hasonló helyzetbe az az amerikai törvénytervezet, amely a Covid–19-ért Pekinget teszi felelőssé, és ezért súlyos büntetést, kártérítést helyez kilátásba – legalábbis ezt a párhuzamot vonta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki megjegyezte azt is, ezt látva az ember haja az égnek áll. Az 1929 és 1932 között tomboló világgazdasági válságra adott válaszok is hasonlítanak a mai helyzethez. Ijesztő ebbe még belegondolni is.
Kínát már a koronavírus felbukkanása előtt is a főgonoszként kezdte emlegetni mindenekelőtt az angolszász sajtó, a sok tekintetben katalizátorként működő járvány pedig végképp az „emberiség új ellenségévé” tette. Az Egyesült Államok ezzel Oroszország helyett új ellenségképet épít fel magának, Pekinget okolva a világot sújtó járvány elterjedéséért. Donald Trump kizárólag „kínai vírusról” beszél, és tényként kezeli, hogy egy vuhani laboratóriumból került ki a vírus. Kína felelősségét látja bizonyítottnak az angolszász titkosszolgálatok (Five Eyes) jelentése is. Az amerikai vádakat visszhangozva állítják, hogy Kína hetekig eltitkolta a valószínűleg a vuhani laboratóriumból kikerült vírus megjelenését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.