ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.30.

Váncsa István: A spájzban is

Danai Ussama negyvenkét éves thai képzőművész csodálkozva tapasz­talta, hogy a bangkoki reptérre érkezvén útitársaival együtt úgy hatol be az országba, mint kés a vajba, semmifajta szűrés, lázmérés, mife­ne, noha az ő járatuk Spanyolországból érkezett, az pedig mostanság nem egy tündérliget. Benyomásait azon melegében közhírré tette a Face­bookon, pár nap múlva rémhírterjesztés miatt lecsukták, azóta egy bangkoki tömlöcben terjeszti Barcelonából importált vírusait, már ha csakugyan vannak a szervezetében ilyenek. Ez a kérdés a thai hatósá­gok kíváncsiságát azóta se csigázta föl. Öt év simán kinéz neki. A szom­szédos Kambodzsában huszonnégyen ülnek azért, mert ismerőse­i­k­kel a járványt illető híreket megtárgyalták. Akad köztük ti­zennégy éves lány is, aki az iskolában előálló megbetegedések miatt frászt ka­pott, és ezt a közösségi médiában megosztotta. Nem kellett volna, ta­lán már sejti is, mennyire nem.

Föntieket a Christian Science Monitor írja, a cikk arról szól, hogy a járvány okozta vészhelyzetet némely politikus a sajtó és általában az emberek elhallgattatására használja föl. Első konkrét példája a kambo­dzsai miniszterelnök, a második a magyar. Ránk nézve ez a sorrend, nyilván mondanunk se kell, roppant sértő, annak ellenére is, hogy Hun Szen kambodzsai kormányfő szintén nem plüssmaci, hanem minden idők egyik legbrutálisabb diktátora, de épp ez az, aminek folytán kor­mányzó urunkkal egy napon említeni se volna szabad. Hun Szennek a hatalom megragadásához a vietnámi hadseregre volt szüksége, meg­őrzéséhez véres terrorra, a produkciót pedig valahol az Isten háta mö­gött, a hátsó-indiai dzsungelben tartják műsoron...

Vásárhelyi Mária: Csernobil-szindróma

„Talán Csernobil volt a Szovjetunió öt évvel később bekövetkezett összeomlásának igazi kiváltó oka. A katasztrófa igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy, ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.” Ezeket a mondatokat nem londoni elemzők, nem a Fehér Ház agytrösztjének emberei, nem nyugati politológusok, hanem Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának korabeli főtitkára válaszolta 2006-ban a Le Figaro című francia lap újságírójának kérdésére. Amikor fordulópontról beszél, akkor elsősorban nem a pusztító katasztrófa mértékére utal, hanem arra a kommunikációs csődre, amely az ország vezetésének végleges és jóvátehetetlen hitelvesztését okozta...

Ádám Péter: A francia egészségügy lezüllesztése

Április 9-én Emmanuel Macron ellátogatott a francia főváros délkeleti részében álló Bicêtre kórházba. Az eseményről készült egyik videón a kórház személyzete tapssal köszöntötte a köztársasági elnököt, akinek látogatása alatt (bár ezt az Élysée-palota honlapjára feltett videó nem mutatja) a kórházban akadt azért valaki, akinek volt bátorsága keserűen felróni az államfőnek a közkórházak és általában a közegészségügy gyalázatos állapotát…

Bajomi-Lázár Péter–Szilágyi-Gál Mihály: Túl a racionalitáson

Várhegyi Éva: Második búcsúm Pulai Miklóstól

Sik Endre: Vázlat a csapálság társadalomrajzához

Úgy három évtizeddel ezelőtt többször is módom volt a társadalmi veszélyhelyzeteket kutatni. Előbb a rendszerváltást követő (Kornai János által transzformációs válságnak nevezett) időszakban vizsgáltam, hogy a háztartások miként védekeznek a válsággal szemben (Sik, 1992, Redmond–Sik, 2000), majd a taxisblokád természetét próbáltam megérteni a zavar és a csapás fogalmainak alkalmazásával (1991/2001), később a politikusok felelőtlen handabandázása s a válságfogalommal való oda- és visszaélése (annak függvényében, hogy kormányon vagy ellenzékben voltak) hergelt fel.1 Ennek okán írtam egy művet (1995), amelyben a társadalomban létrejövő veszélyhelyzetek szociológiai szempontból egymástól gyökeresen eltérő szerkezetét törekedtem bemutatni...

Kovács Zoltán: Vassal, kerettel

Gadó Gábor: A munka ünnepén

Fazekas Károly: Most és halálunk óráján

Az EuroMOMO-program honlapja 2008 óta hetente közli a kezdeményezésben részt vevő 24 európai ország mortalitási adataiból összeállított idősorokat. A program 2006-ban a SARS-járvány tapasztalatain okulva azzal a céllal indult, hogy a kutatók és döntéshozók közel valós idejű információt kapjanak az Európában terjedő járványos betegségek, mindenekelőtt a szezonális influenzának a halálozások számára gyakorolt hatásáról, ezzel is támogatva a járványok kezeléséhez szükséges közegészségügyi akciókat...

Bokros Lajos: Tomaj Dénes üzenete
IV. Béla magyar király halálának 750. évfordulójára

Csehi Róbert–Zgut Edit: Euroszkepticizmus koronavírus idején

Molnár Erzsébet: Vigyázz, kész, rajt

Benda László: Kórkép Koreáról

Bikácsy Gergely: Létay Vera
1935–2020

V I S S Z H A N G

Bihari Péter: A bérgarancia kevés

L. Varga Péter: Viszonválasz György Péternek

Kőbányai János: Közlemény

Csillag István: A hitelesség védelmében

Rényi Zsuzsanna: Érettségi

Rajk Judit: Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig

P Á R A T L A N

BGy: TÁBORSZEMLÉLET

B. A.: AKARTA A FENE

H. Áth Izsák: FUCK OFF!

-hg-: HEGEDÜL

-iTi-: SÓHEREK

Lázár György: SZITÁR­DIPLOMATA

- fedezet -: BANÁN VAN

-skó: A STABIL ZSENI

Völgyi Ferenc: RETTEGÉS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ