Szerző: jotunder
2020.05.06.
Ott tartottunk, hogy Magyarország nem szereti a zsidókat, de Orbán Viktor egyik palotapincsije, bizonyos Bayer Zsolt direkte karriert csinált a saját zsidónemszeretéséből. Egész publisorozatokat szentelt a zsidótematikának, nem kevés delláért, csak abban különbözött Csurka Pista bátyánktól, hogy utóbbi másból is karriert tudott csinált (t.i. értett is valami máshoz ). Tamás Gáspár Miklós professzor hívta fel figyelmünket arra, hogy Bayer testvér szerelmetes blogján éppen Németh László Faj és irodalom című népszerű munkáját osztotta meg. Németh László akkor volt nemzeti szocialista, amikor Adolf Hitlert Németországon kívül még nem sokan ismerték, akár avantgarde-nak is nevezhetnők Laci bátyánkat. Németh a németeket is utálta, hehe, a kapitalistákat is utálta, nemcsak a zsidókat. És hát aránylag gyakran hangot is adott a zsidókkal kapcsolatos érzelmeinek, legutoljára talán a festői 1943-ban (ezzel szemben 1944-ben már nem, mert bár hülyeségben nem, de moralitásban tartott némi távolságot a bayeroktól).
Világért sem akarom korlátozni Bayer Zsoltot a zsidónemszeretésben. Valamelyest szarok is erre a kis orbánista lakájra, csak azt szeretném megjegyezni, hogyha a közúti gépjárműforgalom és az alkoholfogyasztás relációjában alkalmaznánk annyira kreatívan a zéró tolerancia fogalmát, mint a jideaux-ügyben, akkor azért érdekesen alakulnának a halálozások...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.