Szerző: CSERI PÉTER
2020.05.27.
Ha valaki azt állítja, hogy Tisza István, Károlyi Mihály vagy Kun Béla a felelős egy személyben Trianonért, az nem ad választ a mai kérdéseinkre – fogalmaz Ablonczy Balázs, aki szerint ugyan nem lehet egyetlen politikus vagy politikai erő nyakába varrni a történteket, de az egyéni felelősségek kiporciózhatók. A történész úgy látja, amíg a magyar társadalmon belül ennyire erősek az egymásnak feszülések, a bűnbakképzés is velünk marad. Cikksorozatunkban a békeszerződés aláírásának századik évfordulóján az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, a most megjelent Ismeretlen Trianon című monográfia szerzőjével beszélgettünk.
Lehet-e elfogult egy történész?
Az a helyzet, hogy minden történész érzelmileg elfogult. Szereti a témáját, vagy legalábbis érzelmileg viszonyul hozzá. Máskülönben nem megy a dolog.
De talán másképp viszonyul érzelmileg – mondjuk – a 18. századi gömöri jobbágyösszeírások témájához, mint Trianonhoz.
Nem hinném. A gömöri jobbágyösszeírásokhoz is lehet valamiféle érzelmi viszonyulást találni, ha mást nem, a jól végzett munka örömét. Hogy történészként új adalékkal szolgál valaki a 18. századi magyar társadalom történetéhez. Az más kérdés, hogy a laikusokat a jobbágyösszeírások kevésbé foglalkoztatják, mint a Trianon-problematika.
És mennyire kell háttérbe szorítania az érzelmeit egy történésznek, ha Trianonnal foglalkozik? Azzal, ami a mai napig a leghevesebb reakciókat váltja ki a magyar emberekből.
Meg kell próbálnia higgadtnak maradni.A történészt nem azért tartja a magyar társadalom, hogy kifejezze az érzelmeit, hanem, hogy elmesélje a múltat.Úgy, hogy közben történelmet farag belőle, azaz kellően eltávolítja magától...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.