A VILÁGJÁRVÁNY OKOZTA ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSOK ÉVTIZEDEKRE VETIK VISSZA A NŐI EMANCIPÁCIÓT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.13.

Nemek szerinti bontásban kellene vizsgálni a COVID-járvány hatásait ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljanak a hónapok óta tartó és az emberiséget egyes feltételezések szerint akár még évekig is sújtó járványügyi helyzet és a nyomában haladó kormányzati egészségügyi intézkedések nőket sújtó többletterhei. Bár a pandémia az egész világot gúzsba köti, egyre több a bizonyíték arra, hogy a nőket összességében lényegesen hátrányosabban érintik a járvány miatt bevezetett szigorú intézkedések, mint a férfiakat.

Közvetlenül a járvány beindulása után egyértelművé vált például, hogy a társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások világszerte jelentősen növelik a nők ellen családon belül elkövetett erőszak mértékét és gyakoriságát. A segélykérő hívások száma világszerte többszörösére nőtt, egyes európai országokban gyógyszertárakban bemondható kódokat találtak ki a bajban lévő nők számára. Magyarországon a kormányzó pártok épp ezt az időszakot használták fel arra, hogy végképp ellehetetlenítsék a 2014-ben elfogadott, ám itthon azóta sem ratifikált, a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatását.

Távolról sem a nők biztonsága az egyetlen, ami veszélybe került a járvány miatt. Európa-szerte nőjogi szervezetek hívják fel a figyelmet arra, hogy a többnyire már amúgy is társadalmi többletterheket cipelő nők irányában érzéketlen járványügyi szigor évekkel, évtizedekkel vetheti vissza a nők egyenjogúsági törekvéseit. A gyermekeket nevelő családokban ugyanis elsősorban a nők fizetetlen otthoni munkája nőtt például azzal, hogy az iskolák bezártak. Ennek is betudható, hogy a nők a férfiaknál nagyobb arányban veszítették el az állásukat. Mindez a gyermeküket egyedül nevelő nőket még nehezebb helyzetbe hozta, különösképp, ha egyébként is bántalmazó kapcsolatból menekülve választották a válást, vagyis a másik szülő együttműködésére végképp nem számíthatnak.

Nincs olyan társadalmi réteg, amelyben a nők nem járnak rosszabbul

Hogy a nőket érő hátránytöbblet mennyire nem korlátozódik a társadalmilag amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő – a hagyományos sztereotípiák alapján az áldozatszerepre inkább kárhoztatottnak hitt – nőkre, jól jelzik a tudományos karriert építő nők utóbbi hetekben a témában sorra megjelenő cikkei. A COVID-járvány hatására az egyébként is a férfiak felé lejtő életpályákon nemcsak megtorpant, de visszájára is fordult az utóbbi években, legalábbis Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elindulni látszó kiegyenlítődés...

ITT OLVASHATÓ