A SVÉDEK ÉS A JÁRVÁNY TÍZ TANULSÁGA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.05.16.

A svédek a nyugati világban meglehetősen szokatlan módját választották az új koronavírus-járvány elleni védekezésnek. Anélkül, hogy most ebbe részletesebben belemennék (elvégre a blognak ez nem profilja), a lényeg az, hogy a svédek jóval kevésbé voltak szigorúbbak a korlátozásokkal, mint akár a magyarok, osztrákok, németek, britek, olaszok. Hogy ez jó döntés volt-e, az más kérdés, engem inkább az érdekelt, milyen kulturális okok állnak a svéd döntés mögött, azaz mit árul el a svédekről az, ahogyan a járványt kezelték.

Az ugyanis nem kérdés, hogy a svédek döntésében igen komoly szerepet játszottak a kulturális berögzültségek és a társadalmi értékek – vélte Anne Pihl, aki könyvet is írt már a svéd kultúráról, beilleszkedésről, társadalmi elvárásokról. Most tíz pontban foglalta össze azokat az értékeket, melyek szerinte meghatározták azt, ahogyan az ország a járványra reagált.

1. Bizalom

A bizalom a svéd társadalom alapja és ez a bizalom ugyanúgy érvényes a kormányra, mint a másik emberre. Ennek egyik legtöbbet emlegetett és legékesebb példája a magas adó, ami ellen a svédek már csak azért sem berzenkednek különösebben, mert bíznak abban, hogy megfelelően költik majd el és kapnak valamit a pénzükért.

A járvány elleni védekezésben ez úgy csapódott le, hogy a svéd hatóságok megbíztak annyira az emberekben (és fordítva), hogy azok betartják az alapelveket és megfontoltan viselkednek majd büntetések híján is.

2. Felelősségvállalás

A szülőket már a gyerek egészen kiskorától arra bíztatják, hogy bátorítsák a felelősségvállalást. Ez aztán folytatódik az iskolában és a munkahelyen is. Utóbbiban a lapos hierarchia a norma, aminek egyik következménye, hogy elvárják az emberektől, hogy kiálljanak magukért és felelősséget vállaljanak a tetteikért, azaz nem mikromenedzselik őket.

A járvány során a nagy többség ennek megfelelően viselkedett. Akadtak persze olyanok is, akik úgy tettek, mintha mi sem történt volna, de ez volt a kisebbség.

3. Hosszútávú gondolkodás

A sikeres svéd vállalatok közül a legtöbb sokkal kevésbé a negyedéves eredmények rabja, mint a nyugati világ más tájain, ehelyett hosszútávra terveznek.

Ugyanez igaz a kormányra is és ez meglátszott a védekezés mögötti filozófiában is: ahelyett hogy kizárólag a fertőzöttségi arányokat és az elhunytak számát vették volna figyelembe, mérlegelték azt is, milyen hosszútávú egészségügyi, oktatási, gazdasági és egyéb hatásai lehetnek egy szigorú, hosszabb korlátozásnak.

4. Pragmatizmus

Az eredménycentrikus svédek számára a teljes társadalom bezárása a Covid-19 elleni harcban sosem tűnt kifejezetten vonzó lehetőségnek. Már az első pillanattól egy jóval pragmatikusabb megközelítést választottak, gyorsan optimalizálták a forrásokat, például átképezve az SAS légitársaság személyzetét, akik aztán a nővéreket segítették a kórházakban.

5. Lapos hierarchia

Svédországban komoly hagyománya van a civil világ és a politikai hatalom szétválasztásának. Az egészségüggyel kapcsolatos döntéseket a Közegészségügyi Ügynökség hozza meg. Ez a szervezet a svédeknél teljesen kimaradt a politikai játszmákból, ellentétben más országokkal, ahol a miniszterelnökök, államfők és a kormány villámgyorsan belehelyezkedett a legfőbb döntéshozó szerepébe.

A svédeknél ezzel szemben minden esetben (válsághelyzetben különösen) próbálnak egyetértésre törekedni, ez most sem volt másként, gyakorlatilag minden párt beállt a döntések mögé és nem törekedett politikai haszonszerzésre...

ITT OLVASHATÓ