Szerző: BARTA LÉKA TAMÁS
2020.05.23.
Nemrég volt a II. világháború európai befejezésének 75. évfordulója. Ennek kapcsán ismét sok helyen fellángolt a vita: érdemes-e ezt a napot megünnepelni? Sokak szerint a fasizmus európai vereségének napjaként érdemes a megemlékezésre. Mások szerint Magyarország, mint vesztes állam szempontjából május 8-a/9-e csak gyásznap lehet.
Ami azonban feltűnő volt az évforduló kapcsán megjelenő véleményekben: Magyarország mindegyik narratívában a passzív szemlélő, az áldozat (a megmentendő áldozat vagy a legyőzött áldozat) szerepébe szorult. Mintha teljesen kiveszett volna a történeti emlékezetből annak tudata, hogy Magyarország hivatalosan átállt, és hogy a nyilas diktatúrát felváltó új, demokratikus kormányzat mindent megtett azért is, hogy hazánk aktívan vegye ki a részét a nácik elleni hadműveletek befejezéséből. Ennek a történeti emlékezetkiesésnek megvannak a maga okai, amelyekre alább még visszatérek...
Ami azonban feltűnő volt az évforduló kapcsán megjelenő véleményekben: Magyarország mindegyik narratívában a passzív szemlélő, az áldozat (a megmentendő áldozat vagy a legyőzött áldozat) szerepébe szorult. Mintha teljesen kiveszett volna a történeti emlékezetből annak tudata, hogy Magyarország hivatalosan átállt, és hogy a nyilas diktatúrát felváltó új, demokratikus kormányzat mindent megtett azért is, hogy hazánk aktívan vegye ki a részét a nácik elleni hadműveletek befejezéséből. Ennek a történeti emlékezetkiesésnek megvannak a maga okai, amelyekre alább még visszatérek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.