A 168 ÓRA 2020. MÁJUS 14-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.05.14.

A koronavírus-járvány miatt egyre többen gondolják, hogy fontos lenne vizsgálni: miképpen hat a mentális egészségre a jelenlegi bezártság. A Berkeley Egyetem egyik kutatója már kutat ezen a területen, és elemzéseibe bevonta Magyarországot is. Ez nagyrészt a Magyar Televízióból – főleg külföldi riportjairól – ismert Al Ghaoui Hesnának köszönhető. Ösztöndíjat nyert ugyanis az egyetemre, és társkutatóként bekapcsolódott a projektbe. 

Az embertelenség a rendszer lényege

Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egész életében a hazai szegénység felszámolásáért küzdött. Társadalomtudósok nemzedékei nőttek fel a tanításain, s mivel baloldali világnézetét mindig is nyíltan vállalta, sokaknak lett a példaképe is. Annak a generációnak a tagja, amelyik még átélte a második világháborút, az ötvenes évek diktatúráját. De vajon mit gondol a jelenlegi világjárványról, s annak hazai következményeiről?

Facebook: a fausti alku

Az elektromosság nagyszerű dolog, de aki ellenzi a halálbüntetést, nem örül annak, hogy villamosszékek működtetésekor kivégzésekre használják. Ezzel a példával világította meg Sajó András, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt alelnöke, milyen problémákkal néz szembe a Facebook most létrehozott Felügyelőtanácsa. Még hozzátette: a politika mindig is emocionális, és mindig is manipulatív volt.

Túlélő üzemmódban

Visszafogás, leépítés, bezárt kioszkok, viharos bevételcsökkenés – a reklámpiac tetszhalála, a fogyasztás visszafogása, a meglóduló munkanélküliség, a szabad mozgás korlátozása világszerte válságba sodorta az online hírközlést éppúgy, mint a hagyományos sajtópiacot. Míg a 2008-as válság a nyomtatott sajtó visszaesését, az online hírközlés diadalát hozta, a koronavírus-válság az internetes site-ok szerkesztőségeit is veszélybe sodorja. Magyar sajátosság, hogy a sajtó válsága politikai válság is. A kormány-közeli médiumok – bár a válság őket is megtépázza – szilárdan védelmezik állásaikat, a nem kormányközeli portálok és printlapok tragikus veszteséggel számolhatnak. Meddig hátrálhatunk?

Újraírnák a történelmet a káoszban

Miután a populista politikusok a kormányzáshoz általában nem, csak a gyűlöletkeltéshez értenek, úgy gondolják, hogy a jelenkor történelmét is át kell írniuk. Többek között ezzel magyarázza Forgács Imre politikai elemző, a Bajnai-kormány egykori minisztere, hogy a Fidesz politikusai szerint 1990-ről ma már bármilyen ostobaságot lehet állítani. Beszélgetésünkből kiderül, az sem lepi meg, hogy a populisták törzsszavazói szinte vallásos hittel rajonganak kedvenceikért.

Mindenütt jó, de a legjobb...?

Bár a tendencia javul, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente még mindig mintegy húszezer magyar dönt úgy, hogy külföldön fog boldogulni. Több mint egymillióan vállalnak munkát külföldön, tavalyelőtt ez a szám még 965 ezer volt. A külföldön élő magyarok közül sokan nem is tervezik a hazatérést.

Magukra hagyott hitelesek

A kormány, amely azzal kérkedett, hogy senkit sem hagy az út szélén, mégis ott hagyott több százezer devizahitelest. Bár fedél lesz a fejük felett, ez csekély vigasz számukra. Miközben ugyanis a normál törlesztéseket felfüggesztették, a végrehajtás alatt álló, a követeléskezelőknél lévő szerződések esetében minden marad a régiben. Miért esett ki ez az egykor oly fontos társadalmi csoport a Fidesz látóköréből?

Isten nem ragaszkodik a pompához

Majdnem száz, ám a koronavírus-járvány idején akár több mint száz fedél nélküli férfi – mivel nemigen tehet mást – a Dankó utcában tölti az éjszakáit. A véletlen, a sors hozza össze őket. Amikor a történetüket mesélik, mindegyikük Iványi Gáborral kezdi, aki így akkor is jelen van, amikor épp máshová szólítja a kötelesség.

Járványkórház – kérdőjelekkel

A nyilvánosságra került képek valóban önmagukért beszélnek. Maga a komplexum a kiskunhalasi börtön területén van, bár a fogvatartottak által használt részektől távolabb helyezkedik el. Nem véletlenül esett a választás erre a helyszínre. Korábban működött itt egy ugyancsak konténerekből álló menekültszállás, így a közművek már rendelkezésre álltak.

Élet, te drága!

A mostani megbetegedések kapcsán gyakran emlegetik Kínát mint a kiinduló gócpontot. Arról viszont sokkal kevesebb szót ejtenek, hogy az ázsiai óriásbirodalom „árnyéka” már egy esztendeje ránk vetül. Az ugyancsak onnan kiindult sertéspestisnek „köszönhető” ugyanis, hogy a sertéshús ára rendületlenül növekszik, lassacskán eléri a 30 százalékot, ami sokéves rekord.

Ismeretlen embermentő a papíriparból

Történetünk egyik hőse tehát Kasser (Kasza) Sándor, aki később külföldön az Alexander Kasser nevet használta, s egyike volt a Valdemar Langlet irányította magyarországi Svéd Vöröskereszt vezetőinek. Közvetve, közvetlenül ezrek köszönhetik neki az életüket. A másik a felesége, Arányi Erzsébet (Elizabeth), aki mint Raoul Wallenberg tolmácsa működött közre az embermentésben.

Kabaré lett a szappanoperából

Több mint két hónapja dühöng a járvány Lengyelországban is, ahol május 10-re tűzték ki a végül is elhalasztott államfőválasztást, de 6-án még ember nem volt, aki biztonsággal kijelenthette volna, hogy a kijelölt napon valóban lesz-e választás. Az elmúlt hetekben a paletta minden árnyalata részéről kapkodás, fokozódó káosz és megdöbbentő bizonytalanság jellemezte a lengyel belpolitikát.

Még nem tudjuk, honnan jött a vírus

Amikor Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden amerikai életéért tízmillió dollárt fog követelni Pekingtől, mert Kína eltussolta a járvány veszélyét, és a vuhani tudósok szerinte nem tartották be a biztonsági előírásokat, természetesen többről van szó, mint a járványról. És nem csak arról, hogy novemberben elnökválasztás lesz.

Portré arc nélkül

Horthy Miklós kormányzó csaknem negyedszázados regnálása máig intenzív vitákat vált ki a holokauszt és a korabeli antiszemitizmus tükrében. Így az olvasó érdekfeszítő munkaként veheti kezébe Ungváry Krisztián történész legújabb könyvét, amely a téma kimerítő feldolgozását ígéri. Annak okán, hogy kiterjedt pszeudo-tudományos apológia áll szemben a történészszakma által megfogalmazott, általában igencsak lesújtó ítélettel, üdvözlendő, hogy Horthy tevékenységét új megközelítésben kívánja bemutatni egy neves kutató.

Importördög

Tavaly jelent meg a Mit akar Soros? című könyv magyar kiadásban. Most aktuálisabb, mint valaha, bár ezt a mondatot bármikor leírhattam volna az elmúlt néhány évben. Anna Porter magyar származású írónővel arról beszéltünk, hogy mitől vált sok helyen ördögi figurává Soros, és hogy miért vonzzák őt az ellentmondásos magyar személyiségek.

Rendőrkordon a színház előtt

Olyan rendőrkordon és tömeg vette körül a Vígszínházat, hogy jeggyel is csak hosszas közelharc árán lehetett bejutni, és előadás után akkora volt a 20-25 perces, tüntetésszámba menő vastaps, aminek semmiképpen nem akart vége szakadni, hogy a színészek már civil ruhában jöttek ki meghajolni. Ilyet, mint már több mint 40 éve, a kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátékán, az Állami áruház előadásakor, azóta sem láttam.

Barna jó nevet kapott

A kiváló sportember 1911-ben született Braun Győző néven (ha a szülei tudták volna, milyen testhezálló keresztnevet találtak gyermeküknek!), de később, 1933-ban, mint oly sok zsidó, jobbnak látta magyarosítani. Így lett a Braun tükörfordításából Barna, a Győzőből meg – ki tudja, miért? – Viktor. 

ITT OLVASHATÓ