Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.05.07.
2010. június 8.: Orbán Viktor 29 pontja
Másfél hónappal a választás második fordulója és tíz nappal a hivatalos kormányalakítás után Orbán Viktor kiállt a Parlament elé, és bejelentette: új gazdasági rendszer épül Magyarországon. „A válságnak még nincs vége, nekünk viszont nem a sopánkodás a dolgunk, hanem hogy a magyarokra jellemző sajátos észjárással használjuk a saját javunkra a történéseket” – fogalmazott.
A miniszterelnök 29 pontos akciótervet hirdetett. Ebben szerepeltek adóváltozások – az a trend azóta is megmaradt, hogy a munkákat terhelő adók egyre alacsonyabbak, a fogyasztás után szedett adók viszont magasak, a csúcson a 27 százalékos, világrekorder áfával. Bár nem közvetlenül fizetjük, de ebbe a kategóriába sorolhatjuk az ágazati különadókat is, amely itt még csak bankadóként létezett, az évek során azonban az egyenlő teherviselére hivatkozva elképesztő fantáziával talált ki a kormány egyre újabbakat a vezetékek megadóztatásától a reklámozás közterhéig. Az adók ráadásul valahogy mindig az itt működő multicégeket sújtották igazán – ennek legszebb példája persze nem egy különadó volt, hanem a cafeteriaadózás olyan átalakítása, hogy az újonnan kialakított állami cég jobban járt, mint az itt működő külföldiek. A kormányt az sem érdekelte, hogy emiatt az EU és nemzetközi bíróságok is elkaszálták.
És ha már adózás: a kormány egyik első intézkedése a korábban tiltott házi pálinkafőzés adómentessé tétele lett, amivel kapcsolatban – bár senki nem kérte – harcot vív a kormány Brüsszellel. Orbán Viktor bürokráciacsökkentést is hirdetett, ami azóta is csigalassúsággal halad előre.
2010. október 13. – 2011. január 31.: a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása
Orbán azt is kitalálta, hogyan talál pénzt az államadósság csökkentésére. A kormány második akciótervének ismertetésekor bejelentette: az év végéig kidolgozzák a feltételeit annak, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárakból vissza lehessen lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Ez a gyakorlatban a hárompilléres nyugdíjrendszer egyik pillérének kiiktatását jelentette, amit azzal magyaráztak, hogy a rendszer sokba kerül az államnak.
Két héttel később már kész is volt erről a törvény. A részletszabályok gyakorlatilag zsarolást jelentettek: aki nem lép át az állami rendszerbe, az a jövőben nem kapott volna állami nyugdíjat, és nem annak kellett nyilatkoznia, aki átlépne, hanem annak, aki maradni akart.
Nagyjából 100 ezren döntöttek úgy, hogy mégis maradnak – nekik a kormány egyéni nyugdíjszámlákat ígért. Ezek azóta sem születettek meg, a majdnem 3 ezer milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyonból pedig egy fillér se került át a nyugdíjkasszába...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.